Nem született megállapodás a kitűzött hétfő éjféli határidőig az Európai Parlament (EP) és az uniós tagállami kormányok testülete, az Európa Tanács között a jövő évi EU-költségvetés ügyében.
2014. november 18., 19:392014. november 18., 19:39
Az MTI tájékoztatása szerint a szabályok értelmében most a javaslattevő szerepet ellátó Európai Bizottságnak (EB) új költségvetési tervezetet kell előterjesztenie. Ha a tanács és a parlament jövő év január 1-jéig nem jut dűlőre a költségvetési kiadások kölcsönösen elfogadható mértékéről és arányairól, akkor az Unió a döntés meghozataláig minden egyes hónapban az előző évi költségvetés egy tizenketted részének megfelelő összegből gazdálkodhat.
A tanács által elfogadott számok értelmében 2015-ben a tényleges kifizetések 140,55 milliárd eurót tennének ki, ami 3,7 százalékkal magasabb az idei összegnél. A parlament ezzel szemben 146,42 milliárdot javasolt, ami 8,1 százalékos emelkedés lenne. A tényleges kifizetések mellett külön előirányzat szól a pénzügyi kötelezettségvállalások mértékéről, amely mindig valamivel magasabb a tényleges kifizetéseknél - csak az a kérdés, hogy mennyivel.
A tanács 2015-re 144,11 milliárd eurós kötelezettségvállalást fogadott el, ami 1 százalékkal több az ideinél. Így a tanácsi elképzelések értelmében 3,6 milliárd euróra csökkenne a kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések közötti különbség, ami a tanács szerint kellőképpen javítaná a költségvetési folyamatok fenntarthatóságát.
A kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések közti különbözet azonban már évek óta halmozódik, és már odáig fajult a helyzet, hogy az EB májusban jelezte: a fedezetlen kötelezettségvállalások lavinájának megállítása érdekében legkevesebb 4,7 milliárdot kellene fordítani a legsürgősebb kifizetetlen számlák rendezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!