
Nem született megállapodás a kitűzött hétfő éjféli határidőig az Európai Parlament (EP) és az uniós tagállami kormányok testülete, az Európa Tanács között a jövő évi EU-költségvetés ügyében.
2014. november 18., 19:392014. november 18., 19:39
Az MTI tájékoztatása szerint a szabályok értelmében most a javaslattevő szerepet ellátó Európai Bizottságnak (EB) új költségvetési tervezetet kell előterjesztenie. Ha a tanács és a parlament jövő év január 1-jéig nem jut dűlőre a költségvetési kiadások kölcsönösen elfogadható mértékéről és arányairól, akkor az Unió a döntés meghozataláig minden egyes hónapban az előző évi költségvetés egy tizenketted részének megfelelő összegből gazdálkodhat.
A tanács által elfogadott számok értelmében 2015-ben a tényleges kifizetések 140,55 milliárd eurót tennének ki, ami 3,7 százalékkal magasabb az idei összegnél. A parlament ezzel szemben 146,42 milliárdot javasolt, ami 8,1 százalékos emelkedés lenne. A tényleges kifizetések mellett külön előirányzat szól a pénzügyi kötelezettségvállalások mértékéről, amely mindig valamivel magasabb a tényleges kifizetéseknél - csak az a kérdés, hogy mennyivel.
A tanács 2015-re 144,11 milliárd eurós kötelezettségvállalást fogadott el, ami 1 százalékkal több az ideinél. Így a tanácsi elképzelések értelmében 3,6 milliárd euróra csökkenne a kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések közötti különbség, ami a tanács szerint kellőképpen javítaná a költségvetési folyamatok fenntarthatóságát.
A kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések közti különbözet azonban már évek óta halmozódik, és már odáig fajult a helyzet, hogy az EB májusban jelezte: a fedezetlen kötelezettségvállalások lavinájának megállítása érdekében legkevesebb 4,7 milliárdot kellene fordítani a legsürgősebb kifizetetlen számlák rendezésére.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!