Mélyen a zsebbe kell nyúlni. Még mindig drága a kgfb
Fotó: Jakab Mónika
Újra a kormány térfelén pattog a labda a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás árplafonját célzó jogszabályjavaslat kapcsán. A nagy fuvarozócégek elégedetlenek a közvitára bocsátott tervezetben szereplő díjszabásokkal, de ha hosszasan akadályozzák a módosítás elfogadását, azzal inkább ártanak, hiszen a magánszemélyek sem részesülhetnek az árplafon nyújtotta védelemben.
2022. március 08., 08:192022. március 08., 08:19
2022. március 08., 08:202022. március 08., 08:20
Bár a pénzügyminisztérium még február közepén közvitára bocsátotta a jogszabály-tervezetet, amely hat hónapra árplafont szabna meg kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) kötvényeire, a felek nem tudnak dűlőre jutni az értékekről, így késik annak a bevezetése. A legutolsó fejlemény, hogy a Gazdasági és Társadalmi Bizottság (CES) március 1-jén negatívan véleményezte a tervezetet, így az visszakerült a pénzügyminisztérium asztalára.
Birtalan József, a Biztosítási Felügyelet (ASF) igazgatótanácsának tagja lapunknak elmondta, a labda a kormány térfelén pattog,
Már február közepén három személy- és árufuvarozókat tömörítő munkáltatói szervezet – a COTAR, az APTE 2002 és az Apulum – is azzal fenyegetőzött, hogy utcai megmozdulásokat szerveznek, amennyiben a kormány nem fagyasztja be ideiglenesen a kgfb árát. Akkor jött a bejelentés a tervezet közvitára bocsátásáról, ezért elálltak a tiltakozástól. Viszont amikor a számokkal szembesültek, úgy érezték, becsapták őket. Az előzetes bejelentések szerint úgy értelmezték, hogy az árakat a Pénzügyi Felügyelet (ASF) referenciaárain fagyasztják be.
A Pénzügyi Felügyelet (ASF) nyilvánosságra hozta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) árának maximálására tett javaslatát.
A magánszemélyek esetében valóban ez szerepel a tervezetben, viszont a cégeknél a referenciaárat megszorozták az úgynevezett N faktorral, vagyis a kockázati tényezővel. A nagy fuvarozó cégek elégedetlenek, hiszen a referenciaárhoz képest 36 százalékkal magasabb esetükben az árplafon, ennyivel növeli meg az értéket a kockázati faktor, mutatott rá megkeresésünkre Birtalan József, az ASF igazgatótanácsának tagja.
Birtalan József felidézte, független elemzők szerint is legalább 25 ezer lej kellene hogy legyen egy kamion biztosítása, hogy a biztosítótársaságoknak ne legyen ráfizetéses.
„A vélemények megoszlanak, de a számok makacs dolgok: a biztosításért elkérnek egy összeget, de ha a kárkifizetés ennél többe kerül, nehezen várható el egyetlen biztosítótársaságtól sem, hogy veszteségesen működjön” – mutatott rá a biztosítási felügyelet igazgatótanácsának tagja. Arra is kitért, hogy a fuvarozóknak joguk van külföldön megkötni a kötelező gépjármű-biztosítást a kamionokra, ám ezt mégsem teszik, mert
Hangsúlyozta, a feladatukat elvégezték, komoly számítások alapján határozták meg az árplafont, azok a díjszabások egyensúlyt biztosíthatnak a biztosítótársaságoknak is, melyek jelenleg ott tartanak, hogy minden bevett 100 lejre, 103 lejt fizetnek ki a káreseményekre. Általában a kgfb egy biztosító teljes portfóliójának 30–40 százaléka, tehát a más kötvények bevételeiből ki tudják egyenlíteni ezt a veszteséget. Azonban Birtalan József szerint kérdés, hogy ezt miért tennék hosszú távon, miért dolgoznának veszteséggel.
A szakember arra is kitért, hogy egyetért Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnökének felvetésével, aki szerint a rendszer más elemeit is meg kell vizsgálni, nemcsak a biztosításárakat.
– mondta Birtalan József.
Az Országos Biztosítók és Viszontbiztosítók Szövetsége és a Romániai Gépjárműbiztosítók Szövetsége meglepetéssel vette tudomásul a kormányhatározat-tervezetet, amely 6 hónapos időtartamra maximálja a kötelező autóbiztosítás kötvényeinek díját.
A brókerek munkáltatói szövetsége közben arra hívja fel a figyelmet, hogy ha befagyasztják az árakat, a viszonteladók közel fele ki fog esni a piacról. Azt mondják, ha a közvetítői díjat legtöbb 5 százalékban határozzák meg, akkor az országban jelenleg tevékenykedő mintegy 400 ezer bróker, a közvetítő cégek és azok alkalmazottai két-három hónap alatt kiesnek a piacról, mert az 5 százalék nem biztosítja a működési költségeiket sem. A biztosítótársaságok ilyen módon arra kényszerülnek, hogy közvetlenül adják el a kgfb-kötvények nagy részét, vagyis hozzávetőleg 700 ezer kötvényt, ám ilyen rövid idő alatt erre nem tudnak kiépíteni megfelelő infrastruktúrát.
Pénteken közvitára bocsátják a jogszabály-tervezetet, amely 6 hónapra megszabná a maximális árakat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) kötvényeire, jelentette be Adrian Câciu pénzügyminiszter.
Mint ismert, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán addig vezetőnek számító City Insurance biztosítótársaság működési engedélyének megvonása után drasztikusan megnövekedtek az árak,
Emiatt a magánszemélyek és vállalkozások milliói kerültek nehéz helyzetbe, a pénzügyminiszter a Pénzügyi Felügyelettel közösen, a fuvarozókkal és a Versenytanáccsal folytatott párbeszédet követően döntött úgy, hogy hat hónapos időtartamra maximálja a kötvények díját. Adrian Câciu pénzügyminiszter akkor úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy a kormány sürgősségi eljárással el fogja fogadni a határozattervezetet. Nicu Marcu, az ASF elnöke is úgy vélekedett, hogy a kormány a lehető leghamarabb megfontolja a benyújtott javaslatot, éppen azért, hogy megvédje a lakosságot az inflációs vagy spekulatív tendenciáktól.
Tiltakozó megmozdulások szervezésére készül a romániai közúti fuvarozók három munkáltatói szervezete, amennyiben a bukaresti kormány nem avatkozik be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) piac alakulásába, és nem szab árplafont.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!