A tárcavezető szerint csökkenteni fogják a román helyreállítási tervbe foglalt célkitűzések és mérföldkövek számát
Fotó: Facebook/Dragoș Pîslaru
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
2025. július 15., 17:432025. július 15., 17:43
2025. július 15., 19:172025. július 15., 19:17
A tárcavezető az Európai Bizottság képviselőivel, valamint a helyreállítási terv gyakorlatba ültetéséért felelős minisztériumközi bizottság illetékeseivel folytatott megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatón beszélt erről.
A miniszter emlékeztetett, hogy Románia kedvezményes hitel formájában 15 milliárd euróra jogosult az uniós helyreállítási alapból, ebből azonban már csak 8,7 milliárd eurót tud lehívni, mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekt kivitelezésére ugyanis az eddigi késések miatt már nincs lehetőség a 2026. augusztusi határidőig.
„Néhány apró kiigazításra még szükség van ugyan, de nem áll fenn annak a kockázata, hogy ne valósítsuk meg 2026 augusztusáig a vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projekteket” – fogalmazott.
A miniszter szerint csökkenteni fogják a román helyreállítási tervbe foglalt célkitűzések és mérföldkövek számát, egyszerűsítik az ezekhez kapcsolt leírásokat, és július végéig elküldik az EB-nek a PNRR felülvizsgált változatát. „Nagyon fontos, hogy több olyan projektet is sikerül megmenteni, amelyeket a kormányra kerülésünkkor halottaknak hittünk” – idézte az Agerpres a tárcavezetőt.
Románia nem veszít el egyetlen eurót sem a helyreállítási terv (PNRR) közlekedési fejezetéhez rendelt összegből – közölte kedden a szállításügyi minisztérium. A szaktárca tájékoztatása szerint az Európai Bizottság képviselőivel folytatott egyeztetéseken abban állapodtak meg, hogy a PNRR újratárgyalt változatában megmaradó valamennyi közlekedési projektet kivitelezését teljes egészében európai alapokból finanszírozzák, nem lesz szükség önrészre az állami költségvetésből. Mi több, az építőanyagok, az energia és az üzemanyag árának növekedése miatti árkorrekciókat is európai alapokból fogják fedezni – tették hozzá.
A közlemény szerint a közúti projektek közül 100 százalékban a helyreállítási alapból finanszírozzák a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Pașcani közötti szakaszát, valamint az A1-es autópálya Lugos–Déva szakaszának D és E jelölésű részeit (a Marzsina és Holdea közötti szakasz alagútjaival). A vasúti infrastruktúrát érintő projektek közül 100 százalékban a helyreállítási alapból finanszírozzák a Kolozsvár és Biharpüspöki közötti teljes vasútvonal helyreállítását, illetve a Lugos és Temesvár közötti szakasz korszerűsítését. A helyreállítási tervből részlegesen vagy teljesen kizárt közlekedési projektekre eddig elköltött mintegy 2,3 milliárd eurót nem kell visszafizetnie az országnak, ugyanakkor ezeket a beruházásokat a 2021–2027-es közlekedési program alapjaiból vagy más uniós forrásokból fogják befejezni – áll még a szaktárca közleményében.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!