Keresik a kiutat Délen

Lukasz Papademosz, az Európai Központi Bank (EKB) volt alelnöke lesz az új koalíciós kormány miniszterelnöke Görögországban, miután csütörtökön a 64 éves politikus kinevezésében egyeztek meg a jobboldali, szocialista és szélsőjobboldali pártok az államfő bábáskodása mellett. Papademosz kinevezésében négyórás ülés eredményeként egyeztek meg a pártok.

A görög jegybank egykori vezetője a leköszönő Jeórjiosz Papandreut váltja. Az új kormány tagjai péntek délben teszik le az esküt, és a valószínűleg februárban tartandó előre hozott választásokig irányítják az országot. Az új kormányfő egyébként azt mondta, hogy a voksolás időpontját egyelőre nem tűzték ki. Papandreu tisztsége azután került veszélybe, hogy bejelentette: népszavazásra bocsátja a második görög mentőcsomagot. A politikus a nemzetközi felháborodás után végül elállt tervétől, és beleegyezett, hogy lemond hatalmáról egy egységkormány javára.

Az új kabinet feladata az október 26-án Brüsszelben elfogadott, 130 milliárd eurós mentőcsomag ratifikálása lenne, amely nélkül Görögország az államcsődön kívül azt is kockáztatja, hogy elveszíti euróövezeti, sőt európai uniós tagságát, és válságba sodorja az Unió közös valutáját. A független Papademosz hangsúlyozta, hogy az eddigi hatalmas erőfeszítések ellenére a görög gazdaság előtt komoly problémák tornyosulnak, és a pénzügyi gondokat csak a pártok együttműködésével lehet megoldani. Az új kormányfő szerint az euró az ország pénzügyi stabilitásának és gazdasági fellendülésének záloga.

Bíznak Papademoszban

Elemzők pozitívan értékelték Papademosz kinevezését, mivel alkalmasnak találják arra, hogy elvezesse az országot a következő választásokig. A leköszönő miniszterelnök beszédében elégedettségének adott hangot, hogy a koalíciós kormány megalakításával sikerült Görögországot az euróövezetben tartani.
Az új kormány óriási problémákat örököl, a csőd közelébe került ország gazdasági teljesítménye a folyamatos megszorítások miatt az elmúlt hónapokban tovább romlott. A csütörtökön közzétett adatok szerint újabb csúcsra emelkedett a munkanélküliség. Az állástalanok tábora 100 ezerrel bővült augusztusban az előző hónaphoz képest, és meghaladta a 900 ezret. A munkanélküliségi ráta ezzel 18,4 százalékra nőtt a júliusi 16,5 százalékról. Az Európai Bizottság idén 5,5 százalékos, jövőre 2,8 százalékos GDP-csökkenést prognosztizál Görögországban. A rossz kilátások a polgárokat is megijesztették: attól tartva, hogy Görögország kilép az eurózónából, egy hét alatt ötmilliárd eurót vettek ki a bankokból.

Olaszország „Super Marióra” vár

Az olasz politika is gyorsított tempóban igyekszik új kormánnyal ellensúlyozni a Silvio Berlusconi kormányfő lemondási szándékát követő piaci zuhanást: a tervek szerint már a jövő héten megalakulhat a Mario Monti vezette szakértői kormány. A római szenátus pénteken, a képviselőház szombaton szavaz a megszorító gazdasági intézkedéseket tartalmazó reformcsomagról. A parlamenti voksolást követően Silvio Berlusconi benyújtja lemondását az államfőnek, és Giorgio Napolitano államfő megkezdi a pártokkal való konzultációt. Minden jel arra utal, hogy a köztársasági elnök az előre hozott választások és az ellenzékkel bővített nemzeti egységkormány helyett a szakértőit választja a közgazdász Mario Monti vezetésével. Hétfőre megalakulhat az új kormány – jósolta az olasz sajtó.

A 68 éves Monti neve hónapok óta esetleges kormányfőjelöltként szerepel, kinevezését az erősítette meg, hogy Napolitano szerdán örökös szenátornak nevezte ki, ezzel hangsúlyozva, hogy pártok feletti tekintélyről van szó. A Monti vezette szakértői kormányt a piac sürgeti. A kedden született megoldás – amikor a többségét veszítő Berlusconi nem mondott le azonnal – a legrosszabb döntés volt, a tőzsdeomlást egyedül gyors és határozott fordulat fékezheti meg – hangsúlyozták a gazdasági napilapok. „Monti elkerülhetetlen választás” – nyilatkozta Berlusconi a szövetségeseivel éjszaka tartott, sajtóértesülések szerint feszült megbeszélésen.

Umberto Bossi, az Északi Liga vezére nemet mond a szakértői kormányra: „nem olyan rossz ellenzékben lenni, visszaszerezzük politikai szüzességünket” – hangoztatta. A Berlusconi vezette Szabadság Népe (PdL) is megosztott, annyira, hogy Angelino Alfano főtitkár pártszakadástól tart. Az ellenzék soraiból Antonio Di Pietro, az Értékek Olaszországa (IdV) képviselője jelentette ki, hogy nem szavaz bizalmat Montinak. „Az egyetlen járható út az előre hozott választás, Montival a Berlusconivezette erők maradnának a parlamentben” – hangoztatta. „Meg kell nézni, milyen szerepet kapunk a Monti-kormányban”– jelentette ki Massimo D’Alema, a Demokrata Párt (PDS) elnöke.

A tervek szerint a Monti-kormány 12 miniszterrel dolgozna. Berlusconi máris jelezte, ragaszkodik ahhoz, hogy jobbkeze, Gianni Letta legyen a miniszterelnök-helyettes, Franco Frattini maradjon a külügyminiszter, és ne távozzon az igazságügyminiszter, Nitto Palma sem. Nem lesz könnyű dolga Napolitanónak. Ha nincsen pártok között megállapodás, Monti helyett hasonló gyorsasággal kell kitűzni az előre hozott választásokat – szögezte le a Montinak szurkoló olasz sajtó. „Montival sikerülhet talpra állni” – írta a Corriere della Sera.

Az újságok a „Super Mariónak” keresztelt Monti pályafutását a sajtó úgy ismerteti, hogy a milánói Bocconi Egyetem Európa-párti professzora, akit 1994-ben Berlusconi választott európai biztosnak, és 1999-ben erre újabb mandátumot kapott. Monti nem fél semmitől: EU-biztosként 497 millióval bírságolta meg a Microsoftot is az antitrösztszabályok megsértéséért. Montival lezárul a közel húszéves Berlusconi-korszak – fogalmazott az ellenzéki La Repubblica.