Fotó: MTI
2012. február 10., 08:222012. február 10., 08:22
„A Malév járatainak felfüggesztését követően tanácsadóink konzultáltak a pórul járt ügyfelekkel, új foglalásokat eszközöltek ki, és más járatokra váltottak jegyet, már abban az esetben, ha a kliensek a megváltozott körülmények között is útra akartak még indulni. Ugyanakkor alkalmazottaink már benyújtották a fel nem használt Malév-jegyek ellenértékének visszaszerzéséhez szükséges iratcsomókat” – nyilatkozta a történtek kapcsán Corina Martin, az utazási irodák egyesületének elnöke.
A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) eközben azzal számol, hogy nem éri kár a nyári charterutasokat a Malév leállása kapcsán, mivel már elkezdték az átfoglalásokat. Minderről Molnár Gabriella, a szervezet elnöke nyilatkozott csütörtökön a fogyasztóvédelmi egyesületekkel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón. Mint részletezte, az eset az utazási csomagok esetében vis maiornak tekinthető, így az utazási irodákat nem terheli felelősség vagy visszatérítési kötelezettség. Hangsúlyozta: az irodáknak azonban nem érdeke, hogy ne szervezzék meg az utakat, ezért mindent megtesznek, hogy lehetőleg hasonló kondíciókkal el tudjanak utazni az ügyfelek. Mint kiderült, elsősorban a nagy jegyértékesítő utaztatókat éri valós kár a Malév leállása miatt, hiszen még a múlt év után járó jutalék visszatérítését sem kapták meg.
A szakember ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az irodáknak a légitársaság felé úgynevezett depozitot kellett fizetni a csomagutaknál. Azt, hogy ezt az összeget „le tudják-e nyelni”, vagy megpróbálják áthárítani az utasokra, az irodák döntik el. A MUISZ azzal számol, hogy komolyan 10–15 irodát érint mindez, de a veszteség nem olyan mértékű, hogy bármelyik irodát is padlóra küldené – vallja az elnök.
Eitmann Norbert, a Közép-magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke az eseményen arról számolt be, hogy a Malév leállása kapcsán eddig 1200 panasz érkezett hozzájuk, ebből 200 külföldi. Nemcsak egyéni fogyasztók keresték fel a szervezetet, érkezett panasz sportszövetségtől, kisebbségi önkormányzattól, iskolai csoportoktól, cégektől. Mint mondta, a panaszokat próbálják kezelni: felvették a kapcsolatot a Malévvel, és jogi eljárásokat is indítanak. A KÖFE megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a nemzeti fejlesztési tárcát és az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságát is, hogy segítsenek az ügy megoldásában. Hangsúlyozta: a cél a fogyasztók jogainak érvényesítése. Molnár Gabriella ennek kapcsán megjegyezte, már korábban felvetődött, hogy az utazási irodákhoz hasonlóan a légitársaságoknak is legyen kötelező vagyoni biztosítéka, ezzel kezelhetővé válhatna egy, a Malév-leálláshoz hasonló helyzet.
Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke szerint a Malév leállása kapcsán esetenként nem volt egyértelmű a tájékoztatás. Példaként említette a bankkártyás fizetést. Mint mondta, a nem egyértelmű tájékoztatás azt sugallta, mintha minden fogyasztó visszakapná a befizetett jegy árát, aki bankkártyával fizetett. Emlékeztetett: január 31-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amely a Malév menetrend szerinti járatainak leállása miatt beálló válsághelyzet kezelésével kapcsolatos rendkívüli intézkedéseket határozza meg.
A kormányrendelet azt célozza, hogy azok az utasok, akik a Malév Zrt. menetrend szerinti járatára a leállás előtt vásárolták a jegyüket, és menetjegyük a leállást követő 3 napon belül jogosítana utazásra, segítségnyújtást kapjanak. Ugyancsak segítségre számíthatnak azok az utasok, akik a leállás előtt már elutaztak a célállomásra, és a visszafelé útra február 29-éig érvényes menetjegyük van. Minderre 2 milliárd forintot különítettek el. Baranovszky György szerint azonban elenyésző azok aránya, akik bankkártyával fizettek.
| Miközben pénteken Dublinban véglegesítik azt a megállapodást, amely a Ryanair, és a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. között jött létre a budapesti repülőtér használatáról, úgy tűnik, Kolozsvárra is indítana járatokat az ír fapados légitársaság. Alexandru Coroian, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke a napokban ugyanis úgy nyilatkozott, hogy ez ügyben már tárgyalnak a Ryanairrel. A légitársaság vezérigazgatója, Michael O’Leary csütörtökön Budapesten tárgyalt, majd az ezt követő sajtótájékoztatón bejelentette, pénteken alá is írják a megállapodást. O’Leary közölte azt is, hogy a légitársaság február 17-én nyitja meg budapesti bázisát, amely az 51. lesz, és ahol 5 repülőgép állomásozik majd. Három már a jövő péntektől, két új Boeing – 737-es pedig március közepén érkezik a gyárból. Amint arról korábban beszámoltunk, a Ryanair eredetileg március 12-én tért volna vissza öt útvonal megnyitásával a budapesti repülőtérre, miután 2010-ben – a magas repülőtéri árak miatt – megszüntette budapesti járatait. A történéseket viszont felgyorsította az a tény, hogy a Malév légitársaság pénteken beszüntette tevékenységét. Ennek nyomán egyébként a január végén közölt kétmillió utassal szemben az ír légitársaság 2,4 millióval számol az első évben. A z eredetileg tervezett 36-tal szemben pedig heti 57 járatot indítanak. Az új bázis létrehozásával – mondta a vezérigazgató – közvetlenül és közvetve 2400 munkahely jön létre. Az öt repülőgépes budapesti bázis 350 millió dollár beruházást jelent. A Ryanair a repülőtér kettes terminálját használja, de azt, hogy milyen feltételekkel, üzleti titokra hivatkozva nem közölte. Annyit mondott: remélik, hogy a gyors forgalomnövekedés érdekében a Budapest Airport mérsékli az árakat. Hozzáfűzte: az igaz, hogy a beruházások miatt magasak a repülőtér-üzemeltető költségei is. Arra a újságírói kérdésre, hogy mikor szüntetnek meg járatot Budapestről, Michael O’Leary azt mondta, a nyári menetrend végére már látják, hogy mely útvonalakon éri el a férőhely-kihasználás (load factor) a 75–80 százalékot, és azt követően gondolkodnak el más célállomáson. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok