Kérdéses, hogy visszakapják-e jegyeik árát a Malév-ügyfelek

Fotó: MTI

A Malévhez, illetve a Légitársaságok Nemzetközi Szakmai Szervezetéhez (IATA) fordult csütörtökön a Romániai Utazási Irodák Egyesülete (ANAT), kérve, hogy téríthessék vissza azon ügyfeleiknek a repülőjegyek árát, akik a magyar légitársaság múlt pénteki leállása végett immár nem tudnak utazni. Mint közleményükből kiderül, az ANAT egyúttal a romániai hatóságok támogatására is számít.

2012. február 10., 08:222012. február 10., 08:22

„A Malév járatainak felfüggesztését követően tanácsadóink konzultáltak a pórul járt ügyfelekkel, új foglalásokat eszközöltek ki, és más járatokra váltottak jegyet, már abban az esetben, ha a kliensek a megváltozott körülmények között is útra akartak még indulni. Ugyanakkor alkalmazottaink már benyújtották a fel nem használt Malév-jegyek ellenértékének visszaszerzéséhez szükséges iratcsomókat” – nyilatkozta a történtek kapcsán Corina Martin, az utazási irodák egyesületének elnöke.

A charterek maradnak

A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) eközben azzal számol, hogy nem éri kár a nyári charterutasokat a Malév leállása kapcsán, mivel már elkezdték az átfoglalásokat. Minderről Molnár Gabriella, a szervezet elnöke nyilatkozott csütörtökön a fogyasztóvédelmi egyesületekkel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón. Mint részletezte, az eset az utazási csomagok esetében vis maiornak tekinthető, így az utazási irodákat nem terheli felelősség vagy visszatérítési kötelezettség. Hangsúlyozta: az irodáknak azonban nem érdeke, hogy ne szervezzék meg az utakat, ezért mindent megtesznek, hogy lehetőleg hasonló kondíciókkal el tudjanak utazni az ügyfelek. Mint kiderült, elsősorban a nagy jegyértékesítő utaztatókat éri valós kár a Malév leállása miatt, hiszen még a múlt év után járó jutalék visszatérítését sem kapták meg.

A szakember ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az irodáknak a légitársaság felé úgynevezett depozitot kellett fizetni a csomagutaknál. Azt, hogy ezt az összeget „le tudják-e nyelni”, vagy megpróbálják áthárítani az utasokra, az irodák döntik el. A MUISZ azzal számol, hogy komolyan 10–15 irodát érint mindez, de a veszteség nem olyan mértékű, hogy bármelyik irodát is padlóra küldené – vallja az elnök.

Több mint ezer panasz

Eitmann Norbert, a Közép-magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke az eseményen arról számolt be, hogy a Malév leállása kapcsán eddig 1200 panasz érkezett hozzájuk, ebből 200 külföldi. Nemcsak egyéni fogyasztók keresték fel a szervezetet, érkezett panasz sportszövetségtől, kisebbségi önkormányzattól, iskolai csoportoktól, cégektől. Mint mondta, a panaszokat próbálják kezelni: felvették a kapcsolatot a Malévvel, és jogi eljárásokat is indítanak. A KÖFE megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a nemzeti fejlesztési tárcát és az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságát is, hogy segítsenek az ügy megoldásában. Hangsúlyozta: a cél a fogyasztók jogainak érvényesítése. Molnár Gabriella ennek kapcsán megjegyezte, már korábban felvetődött, hogy az utazási irodákhoz hasonlóan a légitársaságoknak is legyen kötelező vagyoni biztosítéka, ezzel kezelhetővé válhatna egy, a Malév-leálláshoz hasonló helyzet.

Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke szerint a Malév leállása kapcsán esetenként nem volt egyértelmű a tájékoztatás. Példaként említette a bankkártyás fizetést. Mint mondta, a nem egyértelmű tájékoztatás azt sugallta, mintha minden fogyasztó visszakapná a befizetett jegy árát, aki bankkártyával fizetett. Emlékeztetett: január 31-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amely a Malév menetrend szerinti járatainak leállása miatt beálló válsághelyzet kezelésével kapcsolatos rendkívüli intézkedéseket határozza meg.

A kormányrendelet azt célozza, hogy azok az utasok, akik a Malév Zrt. menetrend szerinti járatára a leállás előtt vásárolták a jegyüket, és menetjegyük a leállást követő 3 napon belül jogosítana utazásra, segítségnyújtást kapjanak. Ugyancsak segítségre számíthatnak azok az utasok, akik a leállás előtt már elutaztak a célállomásra, és a visszafelé útra február 29-éig érvényes menetjegyük van. Minderre 2 milliárd forintot különítettek el. Baranovszky György szerint azonban elenyésző azok aránya, akik bankkártyával fizettek.

Budapest már biztos, de Kolozsvárra is repülhet a Ryanair
Miközben pénteken Dublinban véglegesítik azt a megállapodást, amely a Ryanair, és a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. között jött létre a budapesti repülőtér használatáról, úgy tűnik, Kolozsvárra is indítana járatokat az ír fapados légitársaság. Alexandru Coroian, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke a napokban ugyanis úgy nyilatkozott, hogy ez ügyben már tárgyalnak a Ryanairrel. A légitársaság vezérigazgatója, Michael O’Leary csütörtökön Budapesten tárgyalt, majd az ezt követő sajtótájékoztatón bejelentette, pénteken alá is írják a megállapodást. O’Leary közölte azt is, hogy a légitársaság február 17-én nyitja meg budapesti bázisát, amely az 51. lesz, és ahol 5 repülőgép állomásozik majd. Három már a jövő péntektől, két új Boeing – 737-es pedig március közepén érkezik a gyárból. Amint arról korábban beszámoltunk, a Ryanair eredetileg március 12-én tért volna vissza öt útvonal megnyitásával a budapesti repülőtérre, miután 2010-ben – a magas repülőtéri árak miatt – megszüntette budapesti járatait. A történéseket viszont felgyorsította az a tény, hogy a Malév légitársaság pénteken beszüntette tevékenységét. Ennek nyomán egyébként a január végén közölt kétmillió utassal szemben az ír légitársaság 2,4 millióval számol az első évben. A z eredetileg tervezett 36-tal szemben pedig heti 57 járatot indítanak. Az új bázis létrehozásával – mondta a vezérigazgató – közvetlenül és közvetve 2400 munkahely jön létre. Az öt repülőgépes budapesti bázis 350 millió dollár beruházást jelent. A Ryanair a repülőtér kettes terminálját használja, de azt, hogy milyen feltételekkel, üzleti titokra hivatkozva nem közölte. Annyit mondott: remélik, hogy a gyors forgalomnövekedés érdekében a Budapest Airport mérsékli az árakat. Hozzáfűzte: az igaz, hogy a beruházások miatt magasak a repülőtér-üzemeltető költségei is. Arra a újságírói kérdésre, hogy mikor szüntetnek meg járatot Budapestről, Michael O’Leary azt mondta, a nyári menetrend végére már látják, hogy mely útvonalakon éri el a férőhely-kihasználás (load factor) a 75–80 százalékot, és azt követően gondolkodnak el más célállomáson.