2009. november 26., 10:472009. november 26., 10:47
Minőségmenedzsmentre, projektmenedzsmentre, innovációra és kommunikációra képeztek ki egy év leforgása alatt az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Régióban nyolcvan kis- és közepes vállalkozásnak dolgozó menedzsert – számolt be tegnap Balogh Márton, a Civitas alapítvány igazgatója és Sönberger Krisztián projektvezető.
Elmondták, a vállalt vezetőknek gyakran csak felszínes ismereteik vannak arról, hogy hogyan kell egy európai uniós pályázaton részt venni. Sönberger elmondta: a vállalatvezetői képességeket fejlesztő program lényege az volt, hogy olyan tananyagokat nyújtsanak a kis- és közepes vállalkozások menedzsereinek, amelyek tele vannak hasznos gyakorlati tapasztalattal, és nem feltétlenül arra építenek, hogy csak elméleti tudást adják át.
A jelentkezők száma jóval több volt, mint amennyire előzetesen számítottak, legtöbben az építőipari és szolgáltató iparágakból érkeztek. Anyagi és módszertani megkötések miatt azonban a 150 jelentkező közül végül mindössze nyolcvanat választottak ki. A korlátozott létszámot szakmai érvekkel indokoltak, miszerint a húsznál nagyobb létszámú csoportoknál nehezebb az interaktívvá tenni az előadásokat. Állításuk szerint nagyobb létszám esetén a résztvevők figyelme is gyorsabban lankad.
Újságírói kérdésre válaszolva Balogh Márton elmondta, a képzésen résztvevő vezetők elsősorban a készpénzforgalmuk nehézségeire panaszkodtak. Ez tulajdonképpen a kifizetések csúszása miatt alakul ki. Az egyik vállalkozó nem fizet a másiknak, aki a maga során ismét nem tud fizetni a saját beszállítójának, így patt helyzet alakul ki és gyakorlatilag a megbénul a termelési folyamat. Hozzáfűzte: a válság egyedüli pozitívuma, hogy a munkaerő-piac szűkülése miatt az alkalmazottak nem váltanak olyan könnyen munkahelyet, ezért tervezhetőbbé válik a cégek bérpolitikája.
A képzés egyébként a menedzsereknek egyetlen lejükbe sem került, a 79 ezer eurós projektet 90 százalékban az Európai Unió 2006-os Phare alapjából finanszírozták, a maradék tíz százalékot a Civitas alapítvány saját forrásaiból állta. A képzés ugyanakkor rendelkezett a munkaügyi minisztérium akkreditálásával, így az ott szerzett oklevél hivatalos okmánynak számít, amelyet az Unió valamennyi országában elismernek.
A vállalat vezető képzési programot 2008. december 2-án indították el és 2009 november végéig ültetették gyakorlatba. Azok akik kimaradtak a programból, a tananyagot megtalálja az alapítvány honlapján, www.civitas.ro.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok