2009. november 06., 10:062009. november 06., 10:06
Amint arról lapunkban beszámoltunk, az eredeti elképzelés arról szólt, hogy a szakhatóságok és közintézmények vezetői 2009 szeptembere és novembere között 10 napos fizetés nélküli szabadságra küldik valamennyi alkalmazottjukat, azok beosztásától függetlenül, vagy pedig csökkentik a munkaidőt.
A Pénzügyminisztérium illetékesei akkor úgy számoltak, hogy ezzel az intézkedéssel a hazai össztermék 0,3 százaléka takarítható meg. Bár a kormány felelősséget vállalt ezért a jogszabályért, a nemzeti liberálisok a taláros testülettől kérték a törvény alkotmányosságának felülvizsgálatát. Az alkotmánybíróság szerdán úgy határozott, a jogszabály nem mond ellent az alapokmányban rögzítetteknek, így az államfő aláírhatta azt.
Mihai Şeitan, a munkaügyi minisztérium államtitkára csütörtökön közölte, novemberben és decemberben mindenképp kényszerpihenőre küldik a közalkalmazottakat, mivel még így is tetemes összegeket tudnak megspórolni. Az államtitkár a korábbi forgatókönyv alapján felvázolta, az egyes intézmények vezetői maguk dönthetik el, hogy teljes szabadnapokat adnak alkalmazottaiknak, vagy pedig néhány órával csökkentik a napi munkaidőt.
Illetve kilátásba helyezte e két intézkedés párhuzamos alkalmazását is. Şeitan azonban arra is kitért, hogy a késlekedés miatt a tervezettnél 1,6 milliárd lejjel kevesebbet sikerül megtakarítani.
Bár korábban a szakszervezetek azzal érveltek a kényszerszünet ellen, hogy ez teljes mértékben ellehetetleníti a közintézmények működését, csütörtöki sajtónyilatkozatában a munkaügyi államtitkár úgy vélekedett, az intézkedést úgy kell alkalmazniuk az érintetteknek, hogy ezáltal ne sérüljön a közintézmények aktivitása, illetve az alkalmazottak bérei se csökkenjenek túlzott mértékben.
Ezt a szaktárca az érintettek közös megegyezésére bízza. „Lesznek, akik azt választják, hogy a téli ünnepek környékén több szabadnapjuk legyen. Másoknak most van szükségük néhány napos szünetre. Mindenki maga döntheti el, hogy mi a jobb neki” – fogalmazott Mihai Şeitan.
| Románia idei államháztartási hiánya meghaladhatja a tervezettet a megbízott pénzügyminiszter szerint. Gheorghe Pogea csütörtökön úgy nyilatkozott, a deficit nagyobb lehet a GDP-arányosan várt 7,3 százaléknál. A túllépés mértékére vonatkozóan mindössze annyit mondott, hogy az „nem sokkal haladja majd meg” a 7,3 százalékot. Éppen ezért a kormány már csütörtökön azt kérte a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), hogy 0,5 százalékponttal növelje a készenlétihitel-megállapodásban rögzített hiánycélt. Kormányzati források csütörtökön késő este a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, hogy nagy esély mutatkozik arra, hogy az IMF éppen Romániában tartózkodó küldöttsége erre rá is fog bólintani. Pogea szerint egyébként a hiánycél túllépése nem a kormány hibája, hanem annak a következménye, hogy nem sikerült elfogadtatni a kiadáscsökkentést célzó költségvetési reformot. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, augusztus elején az IMF jóváhagyta, hogy Románia idei államháztartási hiánya a GDP 7,3 százalékára emelkedjen a kezdetben várt 4,6 százalékról. Az államháztartási hiány alakulása kulcsfontosságú a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelfolyósítása szempontjából. Románia márciusban kötött csaknem 20 milliárd euró értékű, két évre szóló többoldalú hitelmegállapodást az IMF szervezésében. Románia eddig közel 7 milliárd euró IMF-hitelhez jutott, és decemberben dől el, megkapja-e a harmadik, 1,5 milliárd eurós részletet. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok