Fotó: Mediafax
2010. augusztus 16., 08:212010. augusztus 16., 08:21
Alaposan megérezte a válságot az elmúlt tizenkét hónapban a romániai élelmiszeripar: miután forgalmuk 10 százalékkal visszaesett, az ágazatban dolgozó 170 ezer alkalmazott közül 15 ezren váltak munkanélkülivé. A legnagyobb mértékben a húsfeldolgozók, az édesség-, illetve üdítőital-gyártók kényszerültek elbocsátásokra.
Dragoş Frumosu, az élelmiszer-ipari alkalmazottakat tömörítő szakszervezet elnöke elmondta, az elbocsátások oka, hogy több egység is bezárta kapuit, ugyanakkor a forgalom viszszaesése miatt sok munkáltató átszervezte a tevékenységét, amelynek során alkalmazottaktól vált meg. A szakszervezeti vezető pedig a jövőre nézve sem derűlátó, mint fogalmazott, hamarosan újabb gyártócégek tesznek majd lakatot kapuikra, vagy csökkentik a termelést, ami pedig a tömeges elbocsátások mellett az importtevékenység megnövekedéséhez, illetve drágulásokhoz fog vezetni.
Frumosu konkrét példákkal is illusztrálta kijelentéseit. Mint tájékoztatott, az ország legnagyobb sütőipari cége, a Vel Pitar is több tucat alkalmazottjától volt kénytelen megválni, miközben idén zárták be az élesdi cukorgyárat, akárcsak az urziceni-i olajgyárat, a temesvári Kandia édességgyártót, a Coca-Cola bukaresti, iaşi-i, illetve Bihar megyei palackozóját.
Eközben a bukaresti Excelent édességgyártó elbocsátásokra készül, míg a két nagy húsipari gyártó, az Angst, illetve a Cristim már több alkalmazottjától is megvált, mint ahogy nem volt más megoldása az ország egyik legnagyobb tejfeldolgozója, az Albalact vezetőségének sem. Az élelmiszer-ipari válság mélyülésének Frumosu szerint egyébként a mezőgazdasági minisztérium az oka, mivel a szaktárcának 1990 óta idén volt a legkisebb költségvetése, „miközben a mezőgazdasági termelők haldoklanak”.
A sörgyártók pedig úgy tűnik, még ennél is nagyobb bajban vannak. Az elmúlt időszakban mért magas hőmérsékletek ellenére az idei második fél év sem alakul számukra kedvezően, sőt 12 százalékos visszaesést regisztráltak a tavalyi év hasonló periódusához viszonyítva, miközben tavaly nyáron már 14 százalékkal esett vissza a forgalmuk az előző év hasonló periódusához képest. A piaci körülményekre hivatkozva pedig a balázsfalvi Bergenbier sörgyár tulajdonosa, a CVC Capital Partners befektetési alap vezetői máris azt fontolgatják, hogy bezárják az üzemet, ami által újabb 170 személy válna munkanélkülivé.
Életbe lépett tegnap a gabonaexport-tilalom Oroszországban, amely minden bizonnyal hatással lesz a gabona világpiaci áraira. Oroszország ugyanis eddig a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre volt, tavaly több mint 24 millió tonnát adott el külföldre, és ezzel a nemzetközi piac mintegy 15 százalékát fedte le. Idén azonban a tavalyi 97 millió tonna helyett a legutóbbi becslések szerint jó esetben is csak 65–67, rossz esetben 60 millió tonnányi termés várható az aszály miatt, amely kiégette a vetések jelentős részét. A kormány azzal indokolta a tilalom bevezetését, hogy gondoskodni kell a belföldi szükségletekről és a jövő évre való tartalék képzéséről, továbbá le kell szorítani a rohamosan emelkedő belföldi árakat. A mezőgazdasági minisztérium által közzétett adatok szerint azonban a termés aligha lesz elegendő a belföldi szükségletekre.
Oroszországban ugyanis a belső fogyasztásra mintegy 80 millió tonna szükséges, amitől a termés elmarad, legroszszabb esetben 20 millió tonnával. Az exporttilalom a rendelet értelmében december 31-éig tart. Dmitrij Medvegyev államfő ugyan jelezte, hogy elvben előbb is feloldható a tilalom, de Vlagyimir Putyin kormányfő kevésbé mutatkozott bizakodónak, szerinte erre nem lehet egyhamar számítani. Az orosz búzafajták exportjának túlnyomó része a Közel-Keletre irányul: a legnagyobb vásárló Egyiptom, utána Törökország, Szíria, Irán és Líbia következik. Szakértők szerint az orosz export kiesése felhajtja ugyan majd a gabona és a kenyér árát, de csak átmenetileg, mert az Egyesült Államokban kimagasló termést várnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok