Fotó: Mediafax
2010. augusztus 16., 08:212010. augusztus 16., 08:21
Alaposan megérezte a válságot az elmúlt tizenkét hónapban a romániai élelmiszeripar: miután forgalmuk 10 százalékkal visszaesett, az ágazatban dolgozó 170 ezer alkalmazott közül 15 ezren váltak munkanélkülivé. A legnagyobb mértékben a húsfeldolgozók, az édesség-, illetve üdítőital-gyártók kényszerültek elbocsátásokra.
Dragoş Frumosu, az élelmiszer-ipari alkalmazottakat tömörítő szakszervezet elnöke elmondta, az elbocsátások oka, hogy több egység is bezárta kapuit, ugyanakkor a forgalom viszszaesése miatt sok munkáltató átszervezte a tevékenységét, amelynek során alkalmazottaktól vált meg. A szakszervezeti vezető pedig a jövőre nézve sem derűlátó, mint fogalmazott, hamarosan újabb gyártócégek tesznek majd lakatot kapuikra, vagy csökkentik a termelést, ami pedig a tömeges elbocsátások mellett az importtevékenység megnövekedéséhez, illetve drágulásokhoz fog vezetni.
Frumosu konkrét példákkal is illusztrálta kijelentéseit. Mint tájékoztatott, az ország legnagyobb sütőipari cége, a Vel Pitar is több tucat alkalmazottjától volt kénytelen megválni, miközben idén zárták be az élesdi cukorgyárat, akárcsak az urziceni-i olajgyárat, a temesvári Kandia édességgyártót, a Coca-Cola bukaresti, iaşi-i, illetve Bihar megyei palackozóját.
Eközben a bukaresti Excelent édességgyártó elbocsátásokra készül, míg a két nagy húsipari gyártó, az Angst, illetve a Cristim már több alkalmazottjától is megvált, mint ahogy nem volt más megoldása az ország egyik legnagyobb tejfeldolgozója, az Albalact vezetőségének sem. Az élelmiszer-ipari válság mélyülésének Frumosu szerint egyébként a mezőgazdasági minisztérium az oka, mivel a szaktárcának 1990 óta idén volt a legkisebb költségvetése, „miközben a mezőgazdasági termelők haldoklanak”.
A sörgyártók pedig úgy tűnik, még ennél is nagyobb bajban vannak. Az elmúlt időszakban mért magas hőmérsékletek ellenére az idei második fél év sem alakul számukra kedvezően, sőt 12 százalékos visszaesést regisztráltak a tavalyi év hasonló periódusához viszonyítva, miközben tavaly nyáron már 14 százalékkal esett vissza a forgalmuk az előző év hasonló periódusához képest. A piaci körülményekre hivatkozva pedig a balázsfalvi Bergenbier sörgyár tulajdonosa, a CVC Capital Partners befektetési alap vezetői máris azt fontolgatják, hogy bezárják az üzemet, ami által újabb 170 személy válna munkanélkülivé.
Életbe lépett tegnap a gabonaexport-tilalom Oroszországban, amely minden bizonnyal hatással lesz a gabona világpiaci áraira. Oroszország ugyanis eddig a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre volt, tavaly több mint 24 millió tonnát adott el külföldre, és ezzel a nemzetközi piac mintegy 15 százalékát fedte le. Idén azonban a tavalyi 97 millió tonna helyett a legutóbbi becslések szerint jó esetben is csak 65–67, rossz esetben 60 millió tonnányi termés várható az aszály miatt, amely kiégette a vetések jelentős részét. A kormány azzal indokolta a tilalom bevezetését, hogy gondoskodni kell a belföldi szükségletekről és a jövő évre való tartalék képzéséről, továbbá le kell szorítani a rohamosan emelkedő belföldi árakat. A mezőgazdasági minisztérium által közzétett adatok szerint azonban a termés aligha lesz elegendő a belföldi szükségletekre.
Oroszországban ugyanis a belső fogyasztásra mintegy 80 millió tonna szükséges, amitől a termés elmarad, legroszszabb esetben 20 millió tonnával. Az exporttilalom a rendelet értelmében december 31-éig tart. Dmitrij Medvegyev államfő ugyan jelezte, hogy elvben előbb is feloldható a tilalom, de Vlagyimir Putyin kormányfő kevésbé mutatkozott bizakodónak, szerinte erre nem lehet egyhamar számítani. Az orosz búzafajták exportjának túlnyomó része a Közel-Keletre irányul: a legnagyobb vásárló Egyiptom, utána Törökország, Szíria, Irán és Líbia következik. Szakértők szerint az orosz export kiesése felhajtja ugyan majd a gabona és a kenyér árát, de csak átmenetileg, mert az Egyesült Államokban kimagasló termést várnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok