Kész átverés. Főként a fekete pénteki akciók kapcsán merült fel a gyanú, hogy egyes termékek árát megemelték az akció előtt, így az árcsökkentés az eredeti szinthez vezetett vissza (képünk illusztráció)
Fotó: Pál Árpád
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat visszaszorításában lehet szerepe, ha kötelezik a kereskedőket a még pontosabb, átlátható tájékoztatásra, ezzel lehetőséget teremtve a fogyasztónak, hogy eldöntse, valós vagy sem az árcsökkentés, kedvező-e számára az ajánlat – értékelték egybehangzóan a lapunk által megszólaltatott szakértők a bukaresti kormány által tervezett módosító javaslatokat.
2021. március 23., 11:562021. március 23., 11:56
2021. március 23., 12:032021. március 23., 12:03
Drasztikus, akár 4000 lejes pénzbírságra is számíthat a jövőben az a kereskedő, aki hamis árcsökkentésekkel veri át vásárlóit – az erről szóló jogszabályt hamarosan elfogadja a kormány a Profit.ro gazdasági és pénzügyi portál értesülései szerint. Az akciókra, kiárusításokra vonatkozó szabályokat amiatt akarja szigorítani a Cîțu-kabinet, hogy az elmúlt években gyakran – főként a fekete pénteki akciók kapcsán – merült fel a gyanú, miszerint egyes termékek árát megemelték az akció előtt, az árcsökkentéssel pedig gyakorlatilag az előző árszinthez tértek vissza.
Az előző ár csakis a kereskedő által az árcsökkentés előtti 30 napban gyakorolt legalacsonyabb ár lehet. Ha romlandó termékről van szó, akkor az árlejtés előtti tíz nap legalacsonyabb ára lehet a kiindulópont. Amennyiben viszont a termék nincs még harminc napja piacon, akkor a kiindulási árnak az árcsökkentés előtti legkisebb árnak kell lennie. Az új előírások be nem tartása 4000 és 40 ezer lej közötti bírságot von majd maga után.
Nő ugyanakkor az árak nem megfelelő feltüntetése esetén jelenleg is alkalmazott bírságok szintje.
Az új szabályok várhatóan még idén, november 28-án hatályba lépnek, de ténylegesen csak 2022. május 28-ától alkalmazzák azokat.
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
„Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számít, ha a cég az árakkal »játszik». Elsősorban a fekete pénteki akciók során fordultak elő visszaélések, hogy az árakat korábban megemelték, majd az akcióra visszacsökkentették, azt a hatást keltve a piacon, hogy kedvező ajánlattal rukkoltak elő: mennyire olcsó a termék, vonzó az ára, miközben az árcsökkentés nem volt valós” – idézte fel megkeresésünkre Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Tapasztalata szerint a jelentős piaci szereplők erre azért már kiemelten figyelnek, hiszen az elmúlt években történtek erre vonatkozó kivizsgálások, elemezték az ármozgásokat, és rögtön feltűntek az ilyen jellegű visszaélések.
– szögezte le Gyerkó László. Arra is kitért, hogy az árakat nem lehet ugyan szabályozni, ha a cég mozgatja az árait, nem mond ellent a versenymagatartásnak, de a harmincnapos tájékoztatásra vonatkozó előírást be lehet vezetni, ez más országokban is működik. A szakember elmondása szerint amúgy már korábban is felmerült, hogy az árcsökkentésnek a harminc nappal azelőtti árakra kellene vonatkoznia, időszerű tehát ennek a bevezetése.
Gyerkó László ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kormány a tervezettel kapcsolatosan valószínűleg kikéri majd a versenyhivatal és a fogyasztóvédelmi hivatal álláspontját is. Emlékeztetett, a Versenytanács által működtetett árfigyelő folyamatosan monitorozza az alapélelmiszerek árának változását, bár érkeznek visszajelzések, hogy emelkedtek az árak, még nem tapasztaltak olyan mértékű kilengéseket, amelyre „kigyúlna a piros lámpa”. A versenyhivatal munkatársai hetente elemzik az árak alakulását az alapélelmiszereknél, ha kiugró változásokat tapasztalnak, elkezdődik a kivizsgálás.
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Hargita megyében kevés panasz futott be az elmúlt években a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozóan, így Laurențiu Moldovan, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője személyes tapasztalatokról nem tudott beszámolni, ám rámutatott: országos szinten voltak hasonló kivizsgálások. A főfelügyelő-helyettes kifejtette,
A végkiárusítás nagyon pontosan és részletesen leszabályozott, a kereskedőnek még a címkén is fel kell tüntetnie az akció időtartamát, százalékos arányban mekkora árcsökkentést alkalmaz, milyen árról indult, és a csökkentés után milyen áron értékesíti a terméket. Ugyanakkor a végkiárusításra szánt termékről külön regisztert kell vezetnie a kereskedőnek. Éppen a pontos szabályozás miatt ezen a területen nem nagyon történnek visszaélések, sőt még egyszerűsítették is a kereskedők dolgát, már nem kell lejelenteniük a polgármesteri hivataloknál, ha végkiárusítást terveznek – mutatott rá a fogyasztóvédelmi hatóság vezetője.
A fekete péntek jellegű akció során elmondása szerint már bonyolultabb bizonyítani a helytelen kereskedelmi gyakorlatot, a fogyasztóvédők akkor tudják ezt megtenni, ha a cég könyveléséből egyértelműen kiderül, hogy az akció előtt felemelte az árait, majd azt csökkentette vissza, azt a hatást keltve, hogy kedvezményes az ajánlat. Laurențiu Moldovan hangsúlyozta,
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat bizonyításához átvizsgálják a cég könyvelését, és abban az esetben merül fel ennek a gyanúja, ha alapos indok nélkül, hirtelen megváltoztatta az árpolitikáját. Ha egész évben ugyanazon az áron szerezte be a termékeit, és ugyanazt az árrést alkalmazta, majd hirtelen megemelte az árrést, utána pedig visszacsökkentette, akkor bizonyítható a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, a vásárlóval szembeni helytelen magatartás.
A fogyasztóvédelmi főfelügyelő-helyettes kifejtette,
Ezért lenne Moldovan szerint is előrelépés, hogy a cég köteles tájékoztatni a 30 nappal korábbi árairól, így az ügyfél eldöntheti, kedvező számára az ajánlat, valóban csökkentették-e az árakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!