
2010. december 09., 09:582010. december 09., 09:58
„Ha a pénzügyi intézmények nem tartják be a pénzügyi szolgáltatások területének uniós szabályait, a kereskedőknek és a vezetőknek rá kell ébredniük, hogy ez nem marad büntetlenül, és a válasz kemény lesz, akárhol is forduljon elő Európában jogsértés” – fogalmazott a francia biztos. Hozzátette: jelenleg túl gyakran történik szabálysértés. A mostani felvetések azt a célt szolgálják, hogy „a szankcionálási hatáskörök erősebbek és Európa-szerte konvergensebbek legyenek”, valamint azt, hogy a lakosság érdekei hatékonyabb védelemben részesüljenek.
Michel Barnier már a német Süddeutsche Zeitung napilap tegnap megjelent számában utalt a szigorítások tervére. Mint mondta, ezen a téren is le kell vonni a következtetéseket a két éve tartó pénzügyi válságból. Éppen a bankválság írországi következményei mutatják, hogy szükség van keményebb szankciók bevezetésére. Beszélt a biztos arról is, hogy tervei között szerepel a büntetés alsó határának bevezetése olyan pénzintézetek számára, amelyek megsértik az üzleti szabályokat. A Brüsszelben kiadott közlemény ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: a szankciórendszerek egymáshoz közelítése „bizonyos témakörökre vonatkozó olyan közös minimumstandardok meghatározásával érhető el, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szankciórendszerek hatékonyak és arányosak legyenek, és visszatartó erővel rendelkezzenek.
A standardok magukban foglalhatnák a rendelkezésre álló szankciók típusát – beleértve a büntetőjogi és polgári jogi szankciók lehetőségének mérlegelését is –, a szankciók szintjét, a jogsértésért felelős pénzügyi intézmények és egyének ellen egyaránt rendelkezésre álló szankciókat és a szankciók közzétételét.” Michel Barnier azt követően állt elő a bejelentéssel, hogy a három érintett uniós felügyeleti bizottság (az európai bankfelügyeletek bizottsága, az európai biztosítás- és nyugdíjfelügyeletek bizottsága és az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága) felmérte a tagállamokban a helyzetet „a szankcionálási hatáskörök koherenciájának, egyenértékűségének és tényleges használatának” szempontjából több ágazatban.
Megállapították egyebek között, hogy a tagállamok által előírt szankciók olyan alapvető pontokban térnek el, mint a rendelkezésre álló szankciók típusa és a bírságok mértéke. Ez azért lényeges, mert ha a betartandó szabályok európai szintűek, akkor a megsértésük esetén alkalmazandó reakciókat is európai szinten érdemes egységesíteni. Fennállhat annak a kockázata, hogy a társaságok vagy az egyének ott végzik tevékenységüket, ahol a szankciók a leggyengébbek vagy a legkevésbé valószínűek – fogalmazott az uniós „kormány”. Hozzátette: ha valamely tagállamban nem hajtják végre az uniós szabályokat, annak jelentős hatása lehet egy másik tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására és működésére is. A bizottság azt is jelezte, hogy várja az érdekelt felek észrevételeit a felvetéssel kapcsolatban, egészen február 19-éig.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.