Fotó: Gozner Gertrud
2008. november 20., 17:372008. november 20., 17:37
A GfK-tanulmány 2008. évi adatai szerint az európai fogyasztók összesen nyolctrillió euró fogyasztási cikkekre elkölthető jövedelemmel rendelkeznek, melybe beletartoznak az olyan állami juttatások is, mint a munkanélkülisegély, a gyes és a nyugdíjak. Ez azt jelenti, hogy az átlagos egy főre jutó vásárlóerő körülbelül 12 500 euró, bár természetesen jelentős egyenlőtlenségek figyelhetőek meg az országok között. Ebből az összegből egy Suzuki SX4 GLX típusú gépkocsit lehet megvásárolni. Vagyis, ha egyik európai állampolgár sem költene semmire egész évben, mindenki gazdagabb lehetne egy autóval. A táblázat utolsó helyén álló Moldovában például a rendelkezésre álló jövedelem 800 euró alatt van. Az első helyen álló Liechtenstein polgárai mintegy 45 000 eurót, a második helyezett Luxemburg polgárai 28 192 eurót, az ezt követő Svájc polgárai pedig 26 842 eurót költhettek el átlagosan. Az első tízben szereplő országok közül Izland az egyik vesztes, mely a 2007-es negyedik helyről 2008-ban a hetedikre esett vissza. A pénzügyi válság hatása valószínűleg a GfK vásárlóerő-adatok jövő évi felmérésében lesz nyomon követhető.
A legtöbb kelet-európai ország alacsony vásárlóerő-növekedést mutatott, míg a növekedési ráta sok kelet-közép-európai országban jelentősen magasabb. Euróban számítva azonban az alacsonyabb nyugat-európai növekedésnek jelentősen nagyobb a hatása, mint a magasabb növekedésnek azokban az országokban, ahol az ország gazdasága kevésbé fejlett. Norvégiában például, ha a vásárlóerő 7,5 százalékkal emelkedik, minden lakosnak mintegy 1700 euróval több elkölthető jövedelme lesz évente. Ezzel szemben az utolsó előtti helyen álló Ukrajna 13 százalékos emelkedése csak 200 euró alatti növekedésnek felel meg az ukránok esetében. Összességében az ukránok a maguk 1688 eurós éves egy főre jutó vásárlóerejével csak kilenc százalékát költhetik el annak az összegnek, ami a német fogyasztók rendelkezésére áll.
Míg Nyugat-Európában a legmagasabb vásárlóerő általában a főbb agglomerációk környékén lévő településeken koncentrálódik, ez Kelet-Európában a városokban jellemző.
origo
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Látogatottsági adatok