Fotó: Gozner Gertrud
2008. november 20., 17:372008. november 20., 17:37
A GfK-tanulmány 2008. évi adatai szerint az európai fogyasztók összesen nyolctrillió euró fogyasztási cikkekre elkölthető jövedelemmel rendelkeznek, melybe beletartoznak az olyan állami juttatások is, mint a munkanélkülisegély, a gyes és a nyugdíjak. Ez azt jelenti, hogy az átlagos egy főre jutó vásárlóerő körülbelül 12 500 euró, bár természetesen jelentős egyenlőtlenségek figyelhetőek meg az országok között. Ebből az összegből egy Suzuki SX4 GLX típusú gépkocsit lehet megvásárolni. Vagyis, ha egyik európai állampolgár sem költene semmire egész évben, mindenki gazdagabb lehetne egy autóval. A táblázat utolsó helyén álló Moldovában például a rendelkezésre álló jövedelem 800 euró alatt van. Az első helyen álló Liechtenstein polgárai mintegy 45 000 eurót, a második helyezett Luxemburg polgárai 28 192 eurót, az ezt követő Svájc polgárai pedig 26 842 eurót költhettek el átlagosan. Az első tízben szereplő országok közül Izland az egyik vesztes, mely a 2007-es negyedik helyről 2008-ban a hetedikre esett vissza. A pénzügyi válság hatása valószínűleg a GfK vásárlóerő-adatok jövő évi felmérésében lesz nyomon követhető.
A legtöbb kelet-európai ország alacsony vásárlóerő-növekedést mutatott, míg a növekedési ráta sok kelet-közép-európai országban jelentősen magasabb. Euróban számítva azonban az alacsonyabb nyugat-európai növekedésnek jelentősen nagyobb a hatása, mint a magasabb növekedésnek azokban az országokban, ahol az ország gazdasága kevésbé fejlett. Norvégiában például, ha a vásárlóerő 7,5 százalékkal emelkedik, minden lakosnak mintegy 1700 euróval több elkölthető jövedelme lesz évente. Ezzel szemben az utolsó előtti helyen álló Ukrajna 13 százalékos emelkedése csak 200 euró alatti növekedésnek felel meg az ukránok esetében. Összességében az ukránok a maguk 1688 eurós éves egy főre jutó vásárlóerejével csak kilenc százalékát költhetik el annak az összegnek, ami a német fogyasztók rendelkezésére áll.
Míg Nyugat-Európában a legmagasabb vásárlóerő általában a főbb agglomerációk környékén lévő településeken koncentrálódik, ez Kelet-Európában a városokban jellemző.
origo
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok