2013. április 08., 14:422013. április 08., 14:42
Jeromin Zettelmeyer gazdasági vezető úgy nyilatkozott: az újabb bizonytalanság miatt minden bizonnyal drágább lesz a bankrendszer finanszírozása, a letétbe helyezett összegeket pedig kiviszik a pénzügyi gondokkal küszködő országokból, valamint a kisebb pénzintézetekből. „A kelet-európai tagállamok számára a gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül fontos a külföldi tőke és az exportpiac. Ciprus 10 milliárd eurós mentőcsomagot kapott az eurózóna tagállamaitól, illetve a Nemzetközi Valutaalaptól, cserében pedig megadóztatják a nagyobb letéteket. Úgy gondolom, hogy emiatt gyengülhet a növekedés például Olaszországban vagy Spanyolországban, ez pedig egyértelműen befolyásolja a kelet-európai államok gazdaságát is” – magyarázta a szakember. Hozzátette: a kockázat nagyobb, mint azt korábban gondolták.
Az EBRD januárban még úgy becsülte, hogy Kelet-Európában idén 3 százalékkal növekszik a gazdaság, a ciprusi helyzet viszont teljesen átírhatja a forgatókönyvet. Zettelmeyer ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy további országok is Ciprus sorsára juthatnak. „Az uniós illetékesek nem voltak eléggé meggyőzőek azzal kapcsolatban, hogy ezt a mentőcsomagot csakis Ciprus esetében alkalmazzák. Aggodalomra ad okot Szlovénia is, amely hasonló helyzetbe kerülhet, ha a kormány nem azt teszi, amit kell” – fogalmazott az EBRD gazdasági szakembere.
Szlovénia lehet egyébként a hatodik állam az eurózónában, amely pénzügyi mentőcsomagot igényel. Az ingatlanbuborék kipukkadása miatt egyre növekszik azok száma, akik nem tudják törleszteni a hiteleket. A külföldi befektetők attól tartanak, hogy a kormány nem tud idejében kidolgozni egy hatékony tervet a bankrendszer megmentésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Látogatottsági adatok