
Új hitelprogramot dolgozott ki a pénzügyminisztérium a kis- és középvállalkozások (KKV) számára, amelyek az elképzelés szerint 50 százalékos kormánygaranciával akár 5 millió lejes hitelkeretet is igényelhetnek a jövőben.
2013. október 08., 16:202013. október 08., 16:20
A szaktárca honlapján közölt sürgősségi rendelet-tervezet szerint a program a jogszabály hatályba lépésétől számítva három évig tartana, a hitelezési plafon pedig kétmilliárd lej lenne. A kezdeményezés célja a kis- és középvállalkozások fejlesztésének ösztönzése, ezért az egyéves – bizonyos esetekben még egy évvel meghosszabbítható – futamidejű bankkölcsön értékének felét a kormány állná a KKV-k hitelgarantáló alapján keresztül (FNGCIMM). A tervezet alapján a hitelkeretet a vállalatok készleteik feltöltésére, valamint az állammal és a beszállítókkal szembeni adósságok kifizetésére fordíthatják, a hitelkeretből ugyanakkor nem fizethetik más bankkölcsönök törlesztőrészleteit.
A rendelet arra is kitér, hogy az elképzelés működési elve hasonló a kedvezményes lakáshiteleket biztosító Első otthon programhoz, amelynek keretében szintén állami költségvetésből biztosítják a felvett bankkölcsönök egy részét. A legfeljebb ötmillió lejes hitelkeretet a „gazdaságilag fenntartható tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások” igényelhetnék, a programban azonban nem vehetnek majd részt azon cégek, amelyek biztosítás-, ingatlan- és pénzügyi közvetítéssel, szerencsejátékkal, fogadással, fegyverek, robbanószerkezetek, dohány-, illetve alkoholtermékek gyártásával vagy forgalmazásával, valamint nyomozással vagy védelemmel kapcsolatos területen tevékenykednek.
A szaktárca egy kockázati alap létrehozását is tervezi, így a tervezet hatályba lépésével ide irányítanák a szintén a kis- és középvállalkozások támogatására létrehozott Mihail Kogălniceanu Program kockázati alapját, az összevont forrás pedig mindkét programot kiszolgálná a jövőben.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!