Új hitelprogramot dolgozott ki a pénzügyminisztérium a kis- és középvállalkozások (KKV) számára, amelyek az elképzelés szerint 50 százalékos kormánygaranciával akár 5 millió lejes hitelkeretet is igényelhetnek a jövőben.
2013. október 08., 16:202013. október 08., 16:20
A szaktárca honlapján közölt sürgősségi rendelet-tervezet szerint a program a jogszabály hatályba lépésétől számítva három évig tartana, a hitelezési plafon pedig kétmilliárd lej lenne. A kezdeményezés célja a kis- és középvállalkozások fejlesztésének ösztönzése, ezért az egyéves – bizonyos esetekben még egy évvel meghosszabbítható – futamidejű bankkölcsön értékének felét a kormány állná a KKV-k hitelgarantáló alapján keresztül (FNGCIMM). A tervezet alapján a hitelkeretet a vállalatok készleteik feltöltésére, valamint az állammal és a beszállítókkal szembeni adósságok kifizetésére fordíthatják, a hitelkeretből ugyanakkor nem fizethetik más bankkölcsönök törlesztőrészleteit.
A rendelet arra is kitér, hogy az elképzelés működési elve hasonló a kedvezményes lakáshiteleket biztosító Első otthon programhoz, amelynek keretében szintén állami költségvetésből biztosítják a felvett bankkölcsönök egy részét. A legfeljebb ötmillió lejes hitelkeretet a „gazdaságilag fenntartható tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások” igényelhetnék, a programban azonban nem vehetnek majd részt azon cégek, amelyek biztosítás-, ingatlan- és pénzügyi közvetítéssel, szerencsejátékkal, fogadással, fegyverek, robbanószerkezetek, dohány-, illetve alkoholtermékek gyártásával vagy forgalmazásával, valamint nyomozással vagy védelemmel kapcsolatos területen tevékenykednek.
A szaktárca egy kockázati alap létrehozását is tervezi, így a tervezet hatályba lépésével ide irányítanák a szintén a kis- és középvállalkozások támogatására létrehozott Mihail Kogălniceanu Program kockázati alapját, az összevont forrás pedig mindkét programot kiszolgálná a jövőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!