2013. február 27., 14:452013. február 27., 14:45
A Mediafax hírügynökségnek hivatalos források névtelenül elmondták: a kabinet plusz garanciákat akar biztosítani a beruházóknak, ezért az autópályadíjból meg nem térülő beruházásrészt az állam fizeti ki.
A felek tárgyalásos alapon állapodnak meg arról, hogy mennyi pénzt kellene visszakapnia az építtetőnek, illetve hány évig szedheti be az autópályadíjat.
Victor Ponta miniszterelnök kedden maga is arról beszélt, hogy a kormánynak módosítania kell a jogszabályt, hogy mihamarabb nagyszabású infrastrukturális beruházások valósulhassanak meg ilyen társulások révén.
Ponta emlékeztetett arra, hogy Romániában még soha nem valósult meg így nagyszabású infrastrukturális projekt, ezért a kormánynak „tabut” kell döntenie. Ponta szerint Románia képtelen a rendelkezésére álló költségvetési forrásokból megfelelő ütemben fejleszteni infrastruktúráját.
„Ha nem sikerül legyőzni ezt az akadályt, akkor egyhamar nem lesznek autópályáink, hiszen sem a román állam, sem az Európai Unió költségvetéséből rendelkezésünkre álló pénz nem elég” - mondta Ponta.
Románia a Bukarestet Budapesttel összekötő autópálya részét képező Comarnic-Brassó közötti szakaszt akarja megépíteni mielőbb, amely áthalad a Déli-Kárpátokon. Erre a rendkívül forgalmas, de költséges útszakaszra a kormány már kiírt egy tendert, és meg is állapodott 2009-ben az Aktor-Vinci görög-francia konzorciummal. 2010-ben azonban a beruházó bejelentette, lemond a szerződésről, mivel nem sikerült biztosítania a finanszírozást. Az 58 kilométer hosszú útszakasz építési költségeit 1,5 milliárd euróra becsülték.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.