2011. július 08., 09:382011. július 08., 09:38
A tárca székhelyén tartott tanácskozásra meghívást kaptak Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Szlovákia és Ukrajna szakemberei és politikusai, valamint a magyar törvényhozás és kormánypolitika meghatározó szereplői. A megbeszélés végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. A fórumról kiadott nyilatkozat többek között tartalmazza: „a magyarság által lakott vidék nem tekinthető az államhatár által lezártnak, számos szállal kötődünk egymáshoz. A vidéken élő, dolgozó emberek boldogulása, a területek fejlesztésének előmozdítása egységes szempontok által vezérelve valósulhat meg Kárpát-medence-szerte”.
A fórum célja az, hogy a 2020-ig kitekintő „Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések” nemzeti programja közös kidolgozásának előkészítése, és egy olyan nemzeti vidékfejlesztési stratégia megalkotása, amely úgy illeszkedik a közös európai vidékfejlesztés-politikába, és saját eszközeivel úgy befolyásolja annak jövőbeni alakulását, hogy minden kárpát-medencei magyar gazda érdekét egyformán szolgálja. A tanácskozás résztvevői kinyilvánították, hogy ennek az egyeztetésnek a keretében kívánják előkészíteni azt a konzultációsorozatot, melynek célja a közös kárpát-medencei nemzeti vidékfejlesztési program kidolgozása. A határon átnyúló stratégiai együttműködés fő célterületei a vidékgazdaság fejlesztése, a munkahelyteremtés, a környezet- és tájvédelem, az élelmiszer-önrendelkezés, a helyi élelmiszer-feldolgozás és -piacok, valamint az állattartás újraélesztése, a kistelepülések elnéptelenedésének visszafordítása.
Mindehhez szükséges a kárpát-medencei térségben a kis- és közepes parasztgazdaságok ismételt szerephez juttatása, összefogásuk és szövetkezésük támogatása. Ehhez kapcsolódóan pedig a birtokpolitika és a támogatási rendszerek újragondolása, a vidék gazdasági alapjainak megerősítése. Például az, hogy a fiatalok számára is vonzó legyen a vidéki lét. A budapesti találkozón – Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nemzetpolitikai kereteket, valamint Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a kárpát-medencei gazda-együttműködéseket ismertető előadását követően – Ángyán József, a VM parlamenti államtitkára ismertette a nemzeti konzultációra bocsátott Nemzeti Vidékstratégia Koncepció – 2020 főbb elemeit. Ezután mindehhez a kérdéskörben érintett minisztériumok képviselői és a határon túli magyar szervezetek és gazda-érdekképviseletek fűztek véleményt. A térség hét országának küldöttei kifejezték közreműködési szándékukat a kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési program kidolgozásában és a konzultációsorozat folytatására – mutat rá a VM közleménye.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
szóljon hozzá!