2011. július 08., 09:382011. július 08., 09:38
A tárca székhelyén tartott tanácskozásra meghívást kaptak Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Szlovákia és Ukrajna szakemberei és politikusai, valamint a magyar törvényhozás és kormánypolitika meghatározó szereplői. A megbeszélés végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. A fórumról kiadott nyilatkozat többek között tartalmazza: „a magyarság által lakott vidék nem tekinthető az államhatár által lezártnak, számos szállal kötődünk egymáshoz. A vidéken élő, dolgozó emberek boldogulása, a területek fejlesztésének előmozdítása egységes szempontok által vezérelve valósulhat meg Kárpát-medence-szerte”.
A fórum célja az, hogy a 2020-ig kitekintő „Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések” nemzeti programja közös kidolgozásának előkészítése, és egy olyan nemzeti vidékfejlesztési stratégia megalkotása, amely úgy illeszkedik a közös európai vidékfejlesztés-politikába, és saját eszközeivel úgy befolyásolja annak jövőbeni alakulását, hogy minden kárpát-medencei magyar gazda érdekét egyformán szolgálja. A tanácskozás résztvevői kinyilvánították, hogy ennek az egyeztetésnek a keretében kívánják előkészíteni azt a konzultációsorozatot, melynek célja a közös kárpát-medencei nemzeti vidékfejlesztési program kidolgozása. A határon átnyúló stratégiai együttműködés fő célterületei a vidékgazdaság fejlesztése, a munkahelyteremtés, a környezet- és tájvédelem, az élelmiszer-önrendelkezés, a helyi élelmiszer-feldolgozás és -piacok, valamint az állattartás újraélesztése, a kistelepülések elnéptelenedésének visszafordítása.
Mindehhez szükséges a kárpát-medencei térségben a kis- és közepes parasztgazdaságok ismételt szerephez juttatása, összefogásuk és szövetkezésük támogatása. Ehhez kapcsolódóan pedig a birtokpolitika és a támogatási rendszerek újragondolása, a vidék gazdasági alapjainak megerősítése. Például az, hogy a fiatalok számára is vonzó legyen a vidéki lét. A budapesti találkozón – Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nemzetpolitikai kereteket, valamint Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a kárpát-medencei gazda-együttműködéseket ismertető előadását követően – Ángyán József, a VM parlamenti államtitkára ismertette a nemzeti konzultációra bocsátott Nemzeti Vidékstratégia Koncepció – 2020 főbb elemeit. Ezután mindehhez a kérdéskörben érintett minisztériumok képviselői és a határon túli magyar szervezetek és gazda-érdekképviseletek fűztek véleményt. A térség hét országának küldöttei kifejezték közreműködési szándékukat a kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési program kidolgozásában és a konzultációsorozat folytatására – mutat rá a VM közleménye.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!