Azokat keresik, akik után jár a támogatás. A munkaadók a pályakezdőket, a 45 év feletti munkanélkülieket és a nyugdíj előtt állókat részesítik előnyben
Fotó: Barabás Ákos
„A pénzeszsák aljára érnek” a munkaerő-elhelyező ügynökségek, akkora az érdeklődés a foglalkoztatási támogatás iránt. Félő, hogy elfogy a pénz, miután a munkáltatók egy ideje csak olyan munkavállalókat keresnek, akik után jár a pénz.
2019. április 16., 20:472019. április 16., 20:47
2019. április 16., 22:282019. április 16., 22:28
Vészesen fogy a foglalkoztatási támogatásra elkülönített keret, hamarosan már nem tudják finanszírozni a kéréseket – hívta fel a figyelmet keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Mint rámutatott, az elmúlt időszakban
Azokat keresik, akik után jár a támogatás, tehát munka nélküli pályakezdőket, tartósan munkanélkülieket, 45 év feletti munkanélkülieket, nyugdíj előtt állókat. A támogatás a fogyatékkal élők alkalmazása esetén is jár, ám ezt már kevesen veszik igénybe.
Kelemen Tibor elmondta, ebben az évben hatszáz szerződést kötöttek a foglalkoztatási támogatások kifizetésére olyan körülmények között, hogy a tavalyi megállapodások alapján még folyamatban vannak a kifizetések. Egy alkalmazott után havi 2250 lejt fizetnek, tehát egy év alatt 27 ezer lejt, 600 kedvezményezett esetében ez az összeg csak Kovászna megyében milliókra rúg. A szakember emlékeztetett, a törvényben az áll, hogy a támogatásokat a rendelkezésre álló keret függvényében folyósítják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amint a pénz elfogy – ez pedig már a hónap végén megtörténhet – a kérésre vonatkozó iratcsomót elveszik ugyan, iktatják, de pénzt csak akkor lát a munkaadó, ha az ügynökségnek is lesz. Erre úgy van lehetőség, ha a már megkötött finanszírozási szerződést valamiért felbontják, vagy a nyári költségvetés-kiigazítás során még kapnak pótlást.
Az igazgató hangsúlyozta,
Ha fegyelmi okból küldik el az alkalmazottat, a munkaadónak nincs kötelezettsége, ám ha közös megegyezéssel válnak el az útjaik, a támogatás összegét büntetőkamattal együtt vissza kell fizetni.
Az elmúlt nyolc hónapban 82 támogatott személy nyújtotta be a felmondását, a többség a finanszírozási időszak végén. Az első hónapokban kevesen bontják fel a munkaszerződést, leginkább a pályakezdő fiatalok, ők türelmetlenebbek.
A háromszéki szakember ugyanakkor felidézte, hogy amikor havi 500 lej volt a támogatás értéke, nem tolongtak érte a munkaadók, hiszen ez az összeg a minimálbér és az azzal járó költségek egynegyedét fedezte. Viszont amikor tulajdonképpen két lépésben megnégyszerezték a szubvenciót – előbb 900, majd 2250 lejre növelték – minden alkalmazónak megérte, hogy lehívja.
– számolta ki az igazgató. Rámutatott, olyan esetek is a tudomásukra jutottak, hogy a munkáltató rávette a kiszemelt munkavállalót, hogy egy hónapra válassza a munkanélküli státust, hogy utána szubvencióval lehessen alkalmazni. Meglátása szerint viszont a munkaadóknak fontolóra kellene venniük, hogy rendes körülmények között, állami támogatás nélkül is alkalmazzanak, hiszen így is munkaerőhiány van, a célcsoport pedig még kevesebb.
Kelemen Tibor arra is kitért, hogy a szerződés lejárta, vagyis a másfél év után vonhatják meg a mérleget, akkor derül ki, hogy valójában hány munkahely jött létre a szubvenciónak köszönhetően, és hány esetben csak az állami támogatásért alkalmaztak.
Tanácstalanok a fiatalok a munkavállalás terén
A szülők döntésére várnak a fiatalok, tőlük akarnak útbaigazítást kapni, hogy vállaljanak-e munkát – erre a következtetésre jutott az állásbörzék tapasztalatai alapján Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Mint keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a fiatalok többsége a szüleivel érkezett az állásvásárra, a munkaadók kérdéseire is a szülők feleltek helyettük. „Az apa elmondta, hogy csak tíz osztályt végzett, majd az anya azt, hogy túl fiatal még, nem alkalmas munkára” – idézte fel. Sőt – az igazgató elmesélése alapján – olyan eset is volt, amikor a szülők azt mondták, ha a gyerek munkát vállal, saját bevétele lesz, el kell hagynia az otthonát. Ennek hátterében az áll, hogy a család szociális segélyét féltik. Kelemen Tibor szerint ha a fiataloknak készpénzre van szükségük, elmennek napszámba két-három napra, megkeresnek 160–240 lejt, majd továbbállnak. Ez viszont a munkaadóknak jelent hátrányt, mert nem tudnak hosszabb távra számítani rájuk. A cégvezetők sok esetben azt is felajánlották, hogy saját gépkocsival, a faluból beszállítják dolgozni a fiatalokat, de ez sem bírta rá a munkanélkülieket, hogy elkezdjenek dolgozni. Tervezgetik, hogy majd elmennek külföldre, de nem tudják pontosan, hogy az mivel jár. Azzal is hárítottak, hogy a szüleik sem dolgoztak soha hivatalos munkahelyen, mégis elboldogultak. „Lenne még ahonnan meríteni, vannak még a munkaerőpiacra bevonható fiatalok. Őket kell mozgósítani, hogy a következő nemzedék már ne tudjon arra hivatkozni, hogy a szüleim sem dolgoztak” – összegezte Kelemen Tibor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) van B terve arra az esetre, ha Ilie Bolojan miniszterelnök nem járul hozzá az alapélelmiszerek árrésstopjának meghosszabbításához – közölte kedden az alakulat parlamenti képviselője, Marius Budăi.
A közeljövőben nem következnek további adóemelések – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Nicușor Dan szerint a kormány deficitcsökkentő csomagjai nélkül még inkább elszabadult volna a költségvetési hiány és az infláció. Az államfő azt is kijelentette, hogy néhány intézkedés esetében másként járt volna el.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás