
Azokat keresik, akik után jár a támogatás. A munkaadók a pályakezdőket, a 45 év feletti munkanélkülieket és a nyugdíj előtt állókat részesítik előnyben
Fotó: Barabás Ákos
„A pénzeszsák aljára érnek” a munkaerő-elhelyező ügynökségek, akkora az érdeklődés a foglalkoztatási támogatás iránt. Félő, hogy elfogy a pénz, miután a munkáltatók egy ideje csak olyan munkavállalókat keresnek, akik után jár a pénz.
2019. április 16., 20:472019. április 16., 20:47
2019. április 16., 22:282019. április 16., 22:28
Vészesen fogy a foglalkoztatási támogatásra elkülönített keret, hamarosan már nem tudják finanszírozni a kéréseket – hívta fel a figyelmet keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Mint rámutatott, az elmúlt időszakban
Azokat keresik, akik után jár a támogatás, tehát munka nélküli pályakezdőket, tartósan munkanélkülieket, 45 év feletti munkanélkülieket, nyugdíj előtt állókat. A támogatás a fogyatékkal élők alkalmazása esetén is jár, ám ezt már kevesen veszik igénybe.
Kelemen Tibor elmondta, ebben az évben hatszáz szerződést kötöttek a foglalkoztatási támogatások kifizetésére olyan körülmények között, hogy a tavalyi megállapodások alapján még folyamatban vannak a kifizetések. Egy alkalmazott után havi 2250 lejt fizetnek, tehát egy év alatt 27 ezer lejt, 600 kedvezményezett esetében ez az összeg csak Kovászna megyében milliókra rúg. A szakember emlékeztetett, a törvényben az áll, hogy a támogatásokat a rendelkezésre álló keret függvényében folyósítják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amint a pénz elfogy – ez pedig már a hónap végén megtörténhet – a kérésre vonatkozó iratcsomót elveszik ugyan, iktatják, de pénzt csak akkor lát a munkaadó, ha az ügynökségnek is lesz. Erre úgy van lehetőség, ha a már megkötött finanszírozási szerződést valamiért felbontják, vagy a nyári költségvetés-kiigazítás során még kapnak pótlást.
Az igazgató hangsúlyozta,
Ha fegyelmi okból küldik el az alkalmazottat, a munkaadónak nincs kötelezettsége, ám ha közös megegyezéssel válnak el az útjaik, a támogatás összegét büntetőkamattal együtt vissza kell fizetni.
Az elmúlt nyolc hónapban 82 támogatott személy nyújtotta be a felmondását, a többség a finanszírozási időszak végén. Az első hónapokban kevesen bontják fel a munkaszerződést, leginkább a pályakezdő fiatalok, ők türelmetlenebbek.
A háromszéki szakember ugyanakkor felidézte, hogy amikor havi 500 lej volt a támogatás értéke, nem tolongtak érte a munkaadók, hiszen ez az összeg a minimálbér és az azzal járó költségek egynegyedét fedezte. Viszont amikor tulajdonképpen két lépésben megnégyszerezték a szubvenciót – előbb 900, majd 2250 lejre növelték – minden alkalmazónak megérte, hogy lehívja.
– számolta ki az igazgató. Rámutatott, olyan esetek is a tudomásukra jutottak, hogy a munkáltató rávette a kiszemelt munkavállalót, hogy egy hónapra válassza a munkanélküli státust, hogy utána szubvencióval lehessen alkalmazni. Meglátása szerint viszont a munkaadóknak fontolóra kellene venniük, hogy rendes körülmények között, állami támogatás nélkül is alkalmazzanak, hiszen így is munkaerőhiány van, a célcsoport pedig még kevesebb.
Kelemen Tibor arra is kitért, hogy a szerződés lejárta, vagyis a másfél év után vonhatják meg a mérleget, akkor derül ki, hogy valójában hány munkahely jött létre a szubvenciónak köszönhetően, és hány esetben csak az állami támogatásért alkalmaztak.
Tanácstalanok a fiatalok a munkavállalás terén
A szülők döntésére várnak a fiatalok, tőlük akarnak útbaigazítást kapni, hogy vállaljanak-e munkát – erre a következtetésre jutott az állásbörzék tapasztalatai alapján Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Mint keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a fiatalok többsége a szüleivel érkezett az állásvásárra, a munkaadók kérdéseire is a szülők feleltek helyettük. „Az apa elmondta, hogy csak tíz osztályt végzett, majd az anya azt, hogy túl fiatal még, nem alkalmas munkára” – idézte fel. Sőt – az igazgató elmesélése alapján – olyan eset is volt, amikor a szülők azt mondták, ha a gyerek munkát vállal, saját bevétele lesz, el kell hagynia az otthonát. Ennek hátterében az áll, hogy a család szociális segélyét féltik. Kelemen Tibor szerint ha a fiataloknak készpénzre van szükségük, elmennek napszámba két-három napra, megkeresnek 160–240 lejt, majd továbbállnak. Ez viszont a munkaadóknak jelent hátrányt, mert nem tudnak hosszabb távra számítani rájuk. A cégvezetők sok esetben azt is felajánlották, hogy saját gépkocsival, a faluból beszállítják dolgozni a fiatalokat, de ez sem bírta rá a munkanélkülieket, hogy elkezdjenek dolgozni. Tervezgetik, hogy majd elmennek külföldre, de nem tudják pontosan, hogy az mivel jár. Azzal is hárítottak, hogy a szüleik sem dolgoztak soha hivatalos munkahelyen, mégis elboldogultak. „Lenne még ahonnan meríteni, vannak még a munkaerőpiacra bevonható fiatalok. Őket kell mozgósítani, hogy a következő nemzedék már ne tudjon arra hivatkozni, hogy a szüleim sem dolgoztak” – összegezte Kelemen Tibor.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
1 hozzászólás