Nem a telekelés a legnagyobb gond, hanem az ezt megelőző jogi helyzet tisztázása
Fotó: Gecse Noémi
Öt éven belül, 2023-ra kellene befejezni a három évvel ezelőtt megjelent országos kataszteri és telekkönyvezési programot, amely az ország valamennyi föld- és épülettulajdonának a hivatalos nyilvántartásba vételét írja elő. Szakemberek szerint Erdélyben a program gyakorlatba ültetése nagyon lassan halad, és aki nem vár a beígért állami támogatásra, annak saját költségén kell telekkönyveznie földterületeit.
2018. szeptember 06., 19:042018. szeptember 06., 19:04
Lázba hozta a falvakat a Hivatalos Közlönyben három évvel ezelőtt, 2015 májusában megjelent országos kataszteri és telekkönyvezési program. A legtöbb lap szalagcímben hozta a hírt, hogy az új program keretében ingyenes lesz a kül- és a belterületek telekkönyvezése, ami óriási terhet vesz le a gazdák válláról.
Az erdélyi földtulajdonosoknak kellett leghamarabb csalódniuk, mert kiderült, hogy a földmérést és az új nyilvántartásba vételt a Kárpátokon túl, Dél-Romániában, illetve Moldvában kezdik el. A három éve tartó, államilag finanszírozott programból Erdélyben eddig keveset tapasztaltak, jó esetben megyénként két-három településen kezdődött el a földmérés.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) honlapján fellelhető adatok szerint a beépített vagy beépítetlen földterületek 29 százalékát, azaz 11, 6 millió birtokot telekeltek eddig. Sztranyiczki Szilárd jogász és földmérő szakember, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója – aki húsz évet dolgozott a Kolozs megyei kataszteri hivatalban – úgy véli, ez az országos adat eléggé vitatható, legalábbis ha az erdélyi tapasztalatokból indulunk ki. Közölte, a programból még hátralevő öt év alatt lehetetlen ezt a hatalmas munkát elvégezni, főleg olyan körülmények között, amikor nagyon rapszodikusan és kiszámíthatatlanul halad a topográfiai munka.
– magyarázta kérdésünkre Sztranyiczki Szilárd.
Egy-egy település határát, az összes birtokot egységesen kell újramérni, de ez eddig még egyetlen erdélyi településen sem sikerült teljes mértékben. A szakember szerint a méréseket leginkább az hátráltatja, hogy a helyszínre érkező topográfusoknak nincs megfelelő tapasztalata, sokan nem végeznek alapos munkát, vagy kizárólag a meglévő és vitatható pontosságú térképekre alapoznak. A régi térképek ma már nem érvényesek, mert a földtörvény értelmében sok tulajdonos nem az eredeti helyén kapta vissza földterületeit, új kimutatás, új térképek pedig a rendszerváltás utáni földosztás óta nem igazán készültek.
Az egyetemi oktató szerint minden tulajdonos jelenlétében kell feltérképezni az egész határt, hogy pontosak legyenek a birtokviszonyok. „Ha nem így történik, akkor sok munka árán is káosszal végződik a kataszteri nyilvántartás, és újra kell kezdeni, amíg ki nem alakul egy pontos kép” – magyarázza a kolozsvári szakember.
Vannak persze jobban és rosszabbul álló települések. Amelyik helyi önkormányzatban hozzáértő emberek végezték a restituciós munkát, a földterületek birtokba adását, ott ma könnyebb a földmérő szakemberek munkája. „Sok függ a polgármester személyétől. Ahol a település vezetője prioritásnak tekinti ezt a feladatot, ott lényegesen jobban állnak, de sajnos nem ez a jellemző” – fogalmaz Sztranyiczki, aki azt is kiemeli, hogy ha az erre elkülönített állami támogatást megpályázzák, és topográfiai munkával foglalkozó, komoly céggel szerződnek a polgármesteri hivatalok, akkor behozható a lemaradás.
Kiss Júlia kolozsvári jogász a telekkönyvezés jogi helyzetéről lapunknak elmondta, nem is a telekelés a legnagyobb gond, hanem az ezt megelőző jogi helyzet tisztázása.
– magyarázta a földügyekben jártas ügyvéd.
Ha a családban egyetértés van a leszármazottak között, viszonylag könnyen, egy-két hónap alatt is megoldható közjegyzőn keresztül az örökösödési eljárás, illetve a területek telekkönyvezése. Gond van a hiányzó bizonyító papírok vagy az örökösök közötti nézeteltérés esetén, ami csak bírósági úton orvosolható, és ez sokkal időigényesebb és költségesebb.
Egy-egy földterület telekkönyvezése nem olcsó mulatság, akár több ezer lejbe is kerülhet, ami városoktól távolabb eső településeken meghaladja az adott mezőgazdasági terület piaci értékét. Ma jórészt csak azok tábláznak külteki parcellákat, akiknek ez elengedhetetlen pályázatok benyújtásához, vagy el akarják adni. A jogász szerint fontos lenne, hogy az idős emberek még életükben végigjárják ezt a procedúrát, mert sok esetben megtörtént már, hogy az unokák az egykori földdarab helyét sem tudják megmutatni, ha pedig valaki önkényesen elfoglalta, akkor hosszú pereskedések árán lehet csak visszaszerezni.
A különböző európai uniós és hazai pályázatok kiírásánál a kuratóriumok esetenként könnyítésekkel segítettek azon, hogy a tulajdonos ne csak telekkönyvvel, hanem más papírokkal is igazolni tudja a földterület feletti tulajdonjogát. Ez azonban csak átmeneti periódus volt, a jogász szerint
A 2015-ben megjelent kataszteri és telekkönyvezési program jogszabálya megszigorította a földek adásvételét is. A törvény többek között kimondja, hogy minden eladásra szánt földterületet előbb a polgármesteri hivatalban kell meghirdetni – 30 napos határidőn belül a szomszédoknak, illetve a helyi lakosoknak elővételi joga van –, és ha a helyiek közül senki nem érdeklődik a birtok iránt, azután lehet hivatalosan eladni. Ez az előírás a korábban megkötött zsebszerződések által gazdát cserélt földekre is érvényes. De nemcsak ez a kitétel nehezíti a hivatalos átírást.
Mindez a zsebszerződések végét jelentette. 2015 előtt az ilyen tranzakciókat viszonylag könnyen el lehetett ismertetni bírósági úton, ma már nehéz és költséges, esetenként pedig lehetetlen. A volt tulajdonos nem költ arra, hogy a már eladott földjét telekkönyvezze, és ha az ügy semmiképpen nem oldható meg, vissza kellene fizetnie az egykori vételárat. Mindez bírósági perrel és hatalmas költségekkel érhet véget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!