
Fotó: Barabás Ákos
Jövő évtől a vendéglátó-ipari egységekben kapott nyugtának tartalmaznia kell a vendég által önkéntesen adott borravaló értékét – adja hírül az RMDSZ keddi közleménye. A bukaresti pénzügyminisztérium több száz millió eurós összeg után vár többletbevételt adó formájában a szociáldemokrata (PSD) kezdeményezéstől.
2022. december 13., 15:132022. december 13., 15:13
2022. december 13., 15:172022. december 13., 15:17
A Miklós Zoltán parlamenti képviselő módosító-javaslatait is tartalmazó jogszabályt döntéshozó fórumként szavazta meg kedden a bukaresti parlament alsóháza. Az alakulat pénzügyi szakpolitikusa elmondta, többpárti célkitűzés volt a borravaló rendszerének törvényes szabályozása, azonban a gyakorlati kivitelezést a szövetség módosító-javaslata értelmében fogadták el.
A tájékoztatás továbbá kitér arra, hogy továbbra is tilos bármilyen szolgáltatást baksishoz kötni, a borravaló ezentúl is opcionális lesz. A vendéglátó-ipari egységekben 2023. január elsejétől a borravalót kétféleképpen lehet majd feltüntetni a nyugtán a vendég kérésére: kiválaszthatja, hogy a végösszeg 0 és 15 százaléka között milyen összeget szán borravalóra, vagy abszolút értékben is feltüntetheti az összeget.
Az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme fizetésen kívüli jövedelemnek számít, ezért jövedelemadó-köteles lesz, azonban kevesebb adóterhet vetnek ki rá, csak a 10 százalékos személyi jövedelemadó befizetésére kötelesek. „A kapott borravalók értékét kötelező lesz szétosztani az alkalmazottak között, amelynek módszertanát a vendéglátó belső szabályzata kell rögzítsen” – közölte az RMDSZ-es képviselő.
A törvénytervezet egyébként Eugen Teodorovici volt szociáldemokrata (PSD) pénzügyminiszter terjesztette a törvényhozás elé, és a szenátus már 2019 októberében megszavazta a kezdeményezést. Felmérések szerint a hazai lakosság 95 százaléka nyújt hálapénzt vendéglőben, étteremben, elsősorban nyaralása, pihenőszabadsága idején. Az így gazdát cserélő összegek a bukaresti pénzügyminisztérium becslése szerint 160 és 320 millió euró közötti tételre rúgnak, ám ezek után jelenleg nem fizetnek adót. Miközben az állam költségvetési többletbevételt remél az adóztatástól, a vendéglátó- és szolgáltatóipari munkáltatók szerint az intézkedés enyhítené a munkaerőhiányt és javítana a szolgáltatások minőségén.

Első házként elfogadta a szenátus azt az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által benyújtott javaslatot, amelynek értelmében a vendéglők vagy bárok vendégei által hagyott borravalót fel kell tüntetni a nyugtán.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
szóljon hozzá!