Fotó: Barabás Ákos
Jövő évtől a vendéglátó-ipari egységekben kapott nyugtának tartalmaznia kell a vendég által önkéntesen adott borravaló értékét – adja hírül az RMDSZ keddi közleménye. A bukaresti pénzügyminisztérium több száz millió eurós összeg után vár többletbevételt adó formájában a szociáldemokrata (PSD) kezdeményezéstől.
2022. december 13., 15:132022. december 13., 15:13
2022. december 13., 15:172022. december 13., 15:17
A Miklós Zoltán parlamenti képviselő módosító-javaslatait is tartalmazó jogszabályt döntéshozó fórumként szavazta meg kedden a bukaresti parlament alsóháza. Az alakulat pénzügyi szakpolitikusa elmondta, többpárti célkitűzés volt a borravaló rendszerének törvényes szabályozása, azonban a gyakorlati kivitelezést a szövetség módosító-javaslata értelmében fogadták el.
A tájékoztatás továbbá kitér arra, hogy továbbra is tilos bármilyen szolgáltatást baksishoz kötni, a borravaló ezentúl is opcionális lesz. A vendéglátó-ipari egységekben 2023. január elsejétől a borravalót kétféleképpen lehet majd feltüntetni a nyugtán a vendég kérésére: kiválaszthatja, hogy a végösszeg 0 és 15 százaléka között milyen összeget szán borravalóra, vagy abszolút értékben is feltüntetheti az összeget.
Az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme fizetésen kívüli jövedelemnek számít, ezért jövedelemadó-köteles lesz, azonban kevesebb adóterhet vetnek ki rá, csak a 10 százalékos személyi jövedelemadó befizetésére kötelesek. „A kapott borravalók értékét kötelező lesz szétosztani az alkalmazottak között, amelynek módszertanát a vendéglátó belső szabályzata kell rögzítsen” – közölte az RMDSZ-es képviselő.
A törvénytervezet egyébként Eugen Teodorovici volt szociáldemokrata (PSD) pénzügyminiszter terjesztette a törvényhozás elé, és a szenátus már 2019 októberében megszavazta a kezdeményezést. Felmérések szerint a hazai lakosság 95 százaléka nyújt hálapénzt vendéglőben, étteremben, elsősorban nyaralása, pihenőszabadsága idején. Az így gazdát cserélő összegek a bukaresti pénzügyminisztérium becslése szerint 160 és 320 millió euró közötti tételre rúgnak, ám ezek után jelenleg nem fizetnek adót. Miközben az állam költségvetési többletbevételt remél az adóztatástól, a vendéglátó- és szolgáltatóipari munkáltatók szerint az intézkedés enyhítené a munkaerőhiányt és javítana a szolgáltatások minőségén.
Első házként elfogadta a szenátus azt az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által benyújtott javaslatot, amelynek értelmében a vendéglők vagy bárok vendégei által hagyott borravalót fel kell tüntetni a nyugtán.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!