Végig kell vinni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött készenlétihitel-megállapodást, és nem kell azt folytatni – jelentette ki az RFI-nek adott interjúban Darius Vâlcov pénzügyminiszter, aki szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy jövőre válságos év lenne.
2014. december 30., 14:212014. december 30., 14:21
Ugyanakkor – tette hozzá – Romániának erre az eshetőségre is van megoldása, a „híres 5 milliárdos puffer, ami menet közben elérte a 9,2 milliárdot”.
Arra a kérdésre, fennáll-e a veszély, hogy IMF-megállapodás nélkül Románia drágábban jusson hitelekhez a nemzetközi piacokról, Vâlcov azt mondta, nem hiszi, hogy ez a veszély valós lenne.
„Vannak vélemények és vélemények. Egyes szakértők támogatják, hogy újabb megállapodást kössünk a valutaalappal és az Európai Bizottsággal – jó, utolsók lennénk Európában, akik ezt megteszik. Mások az én véleményemet osztják, s azt mondják, nem kell folytatni” – fogalmazott a pénzügyminiszter.
Amint arról beszámoltunk, Victor Ponta miniszterelnök alig tíz napja arról beszélt, hogy Románia Lengyelország példájára úgynevezett rugalmas hitelkeretet nyitna a Nemzetközi Valutaalapnál a jövő évben. Ponta egyúttal reményét fejezte ki, hogy kormánya sikeresen lezárja a jövő évben lejáró elővigyázatossági típusú hitelszerződést.
Ő is úgy vélte, hogy Romániának nem lesz szüksége újabb elővigyázatossági hitelmegállapodásra, ezért gondolkodnak más típusú hitelkeretről. A kormány tagjai ezt megelőzően viszont határozottan úgy nyilatkoztak, hogy 2015-től Romániának nem lesz szüksége IMF-hitelmegállapodásra.
Mint ismeretes, az országnak jelenleg 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelszerződése van az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, amelyet a két intézmény fele-fele arányban biztosít.
Az IMF által vezetett nemzetközi hitelezői küldöttség várhatóan januárban érkezik ismét Romániába a soron következő felülvizsgálati látogatásra, miután a kormány és a nemzetközi hitelezők között idén nézeteltérés támadt a Ponta-kabinettel, miután utóbbi a hitelezők beleegyezése nélkül csökkentette 5 százalékponttal a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás értékét.
Emiatt az IMF nyáron a felülvizsgálati látogatás lezárása nélkül távozott Romániából. Legutóbb december elején jártak Bukarestben, akkor viszont kizárólag a jövő évi költségvetés sarokszámairól egyeztettek a kormány illetékeseivel.
Kihirdette Johannis a költségvetést
Kihirdette Klaus Johannis államfő hétfőn a 2015-ös évi állami költségvetést, miután az alkotmánybíróság elutasította a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által emelt kifogásokat. Amint arról beszámoltunk, az ellenzéki alakulat a büdzsé parlamenti elfogadása után azzal érvelve fordult a taláros testülethez, hogy a költségvetés alapját nem egy valós stratégia jelenti. A PNL ugyanakkor az adócsalást bátorító, a befektetéseken takarékoskodó, gazdaságellenes, sebtében összetákolt improvizációnak nevezte a Ponta-kormány jövő évi terveit.
A döntéshozók december 21-én bólintottak rá a büdzsére, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol. A kormány ugyanakkor arról is megállapodott az ország nemzetközi hitelezőivel – a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal –, hogy 2015-ben az eredetileg vállalt 1,4 százalékos hiánycélhoz képest GDP-arányosan 0,43 százalékot fordítanak pluszban az uniós projektek önrészének fedezésére.
A Ponta-kabinet 2015-ben is 2,5 százalékos gazdasági növekedést remél, akárcsak az idén, így a GDP 709,68 milliárd lej lehet. A büdzsé 2,2 százalékos éves inflációval és 226 milliárd lejes (51,1 milliárd euró) bevétellel számol. A költségvetés kiadása 239 milliárd lej (54,1 milliárd euró) lesz, vagyis a deficitet 13 milliárd lejre (2,9 milliárd euró) tervezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok