Végig kell vinni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött készenlétihitel-megállapodást, és nem kell azt folytatni – jelentette ki az RFI-nek adott interjúban Darius Vâlcov pénzügyminiszter, aki szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy jövőre válságos év lenne.
2014. december 30., 14:212014. december 30., 14:21
Ugyanakkor – tette hozzá – Romániának erre az eshetőségre is van megoldása, a „híres 5 milliárdos puffer, ami menet közben elérte a 9,2 milliárdot”.
Arra a kérdésre, fennáll-e a veszély, hogy IMF-megállapodás nélkül Románia drágábban jusson hitelekhez a nemzetközi piacokról, Vâlcov azt mondta, nem hiszi, hogy ez a veszély valós lenne.
„Vannak vélemények és vélemények. Egyes szakértők támogatják, hogy újabb megállapodást kössünk a valutaalappal és az Európai Bizottsággal – jó, utolsók lennénk Európában, akik ezt megteszik. Mások az én véleményemet osztják, s azt mondják, nem kell folytatni” – fogalmazott a pénzügyminiszter.
Amint arról beszámoltunk, Victor Ponta miniszterelnök alig tíz napja arról beszélt, hogy Románia Lengyelország példájára úgynevezett rugalmas hitelkeretet nyitna a Nemzetközi Valutaalapnál a jövő évben. Ponta egyúttal reményét fejezte ki, hogy kormánya sikeresen lezárja a jövő évben lejáró elővigyázatossági típusú hitelszerződést.
Ő is úgy vélte, hogy Romániának nem lesz szüksége újabb elővigyázatossági hitelmegállapodásra, ezért gondolkodnak más típusú hitelkeretről. A kormány tagjai ezt megelőzően viszont határozottan úgy nyilatkoztak, hogy 2015-től Romániának nem lesz szüksége IMF-hitelmegállapodásra.
Mint ismeretes, az országnak jelenleg 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelszerződése van az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, amelyet a két intézmény fele-fele arányban biztosít.
Az IMF által vezetett nemzetközi hitelezői küldöttség várhatóan januárban érkezik ismét Romániába a soron következő felülvizsgálati látogatásra, miután a kormány és a nemzetközi hitelezők között idén nézeteltérés támadt a Ponta-kabinettel, miután utóbbi a hitelezők beleegyezése nélkül csökkentette 5 százalékponttal a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás értékét.
Emiatt az IMF nyáron a felülvizsgálati látogatás lezárása nélkül távozott Romániából. Legutóbb december elején jártak Bukarestben, akkor viszont kizárólag a jövő évi költségvetés sarokszámairól egyeztettek a kormány illetékeseivel.
Kihirdette Johannis a költségvetést
Kihirdette Klaus Johannis államfő hétfőn a 2015-ös évi állami költségvetést, miután az alkotmánybíróság elutasította a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által emelt kifogásokat. Amint arról beszámoltunk, az ellenzéki alakulat a büdzsé parlamenti elfogadása után azzal érvelve fordult a taláros testülethez, hogy a költségvetés alapját nem egy valós stratégia jelenti. A PNL ugyanakkor az adócsalást bátorító, a befektetéseken takarékoskodó, gazdaságellenes, sebtében összetákolt improvizációnak nevezte a Ponta-kormány jövő évi terveit.
A döntéshozók december 21-én bólintottak rá a büdzsére, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol. A kormány ugyanakkor arról is megállapodott az ország nemzetközi hitelezőivel – a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal –, hogy 2015-ben az eredetileg vállalt 1,4 százalékos hiánycélhoz képest GDP-arányosan 0,43 százalékot fordítanak pluszban az uniós projektek önrészének fedezésére.
A Ponta-kabinet 2015-ben is 2,5 százalékos gazdasági növekedést remél, akárcsak az idén, így a GDP 709,68 milliárd lej lehet. A büdzsé 2,2 százalékos éves inflációval és 226 milliárd lejes (51,1 milliárd euró) bevétellel számol. A költségvetés kiadása 239 milliárd lej (54,1 milliárd euró) lesz, vagyis a deficitet 13 milliárd lejre (2,9 milliárd euró) tervezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok