
Végig kell vinni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött készenlétihitel-megállapodást, és nem kell azt folytatni – jelentette ki az RFI-nek adott interjúban Darius Vâlcov pénzügyminiszter, aki szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy jövőre válságos év lenne.
2014. december 30., 14:212014. december 30., 14:21
Ugyanakkor – tette hozzá – Romániának erre az eshetőségre is van megoldása, a „híres 5 milliárdos puffer, ami menet közben elérte a 9,2 milliárdot”.
Arra a kérdésre, fennáll-e a veszély, hogy IMF-megállapodás nélkül Románia drágábban jusson hitelekhez a nemzetközi piacokról, Vâlcov azt mondta, nem hiszi, hogy ez a veszély valós lenne.
„Vannak vélemények és vélemények. Egyes szakértők támogatják, hogy újabb megállapodást kössünk a valutaalappal és az Európai Bizottsággal – jó, utolsók lennénk Európában, akik ezt megteszik. Mások az én véleményemet osztják, s azt mondják, nem kell folytatni” – fogalmazott a pénzügyminiszter.
Amint arról beszámoltunk, Victor Ponta miniszterelnök alig tíz napja arról beszélt, hogy Románia Lengyelország példájára úgynevezett rugalmas hitelkeretet nyitna a Nemzetközi Valutaalapnál a jövő évben. Ponta egyúttal reményét fejezte ki, hogy kormánya sikeresen lezárja a jövő évben lejáró elővigyázatossági típusú hitelszerződést.
Ő is úgy vélte, hogy Romániának nem lesz szüksége újabb elővigyázatossági hitelmegállapodásra, ezért gondolkodnak más típusú hitelkeretről. A kormány tagjai ezt megelőzően viszont határozottan úgy nyilatkoztak, hogy 2015-től Romániának nem lesz szüksége IMF-hitelmegállapodásra.
Mint ismeretes, az országnak jelenleg 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelszerződése van az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, amelyet a két intézmény fele-fele arányban biztosít.
Az IMF által vezetett nemzetközi hitelezői küldöttség várhatóan januárban érkezik ismét Romániába a soron következő felülvizsgálati látogatásra, miután a kormány és a nemzetközi hitelezők között idén nézeteltérés támadt a Ponta-kabinettel, miután utóbbi a hitelezők beleegyezése nélkül csökkentette 5 százalékponttal a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás értékét.
Emiatt az IMF nyáron a felülvizsgálati látogatás lezárása nélkül távozott Romániából. Legutóbb december elején jártak Bukarestben, akkor viszont kizárólag a jövő évi költségvetés sarokszámairól egyeztettek a kormány illetékeseivel.
Kihirdette Johannis a költségvetést
Kihirdette Klaus Johannis államfő hétfőn a 2015-ös évi állami költségvetést, miután az alkotmánybíróság elutasította a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által emelt kifogásokat. Amint arról beszámoltunk, az ellenzéki alakulat a büdzsé parlamenti elfogadása után azzal érvelve fordult a taláros testülethez, hogy a költségvetés alapját nem egy valós stratégia jelenti. A PNL ugyanakkor az adócsalást bátorító, a befektetéseken takarékoskodó, gazdaságellenes, sebtében összetákolt improvizációnak nevezte a Ponta-kormány jövő évi terveit.
A döntéshozók december 21-én bólintottak rá a büdzsére, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol. A kormány ugyanakkor arról is megállapodott az ország nemzetközi hitelezőivel – a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal –, hogy 2015-ben az eredetileg vállalt 1,4 százalékos hiánycélhoz képest GDP-arányosan 0,43 százalékot fordítanak pluszban az uniós projektek önrészének fedezésére.
A Ponta-kabinet 2015-ben is 2,5 százalékos gazdasági növekedést remél, akárcsak az idén, így a GDP 709,68 milliárd lej lehet. A büdzsé 2,2 százalékos éves inflációval és 226 milliárd lejes (51,1 milliárd euró) bevétellel számol. A költségvetés kiadása 239 milliárd lej (54,1 milliárd euró) lesz, vagyis a deficitet 13 milliárd lejre (2,9 milliárd euró) tervezik.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.