Minden bizonnyal már jövő héten elfogadja a kormány az új csődtörvényt, amelyre azért van szükség, mivel az elmúlt időszakban több vállalat úgy verte át az államot, hogy fizetésképtelennek nyilváníttatta magát, így nem kellett kifizetnie a kormány fele felhalmozott adósságát – nyilatkozta Victor Ponta miniszterelnök a kabinet szerdai ülése előtt.
2013. szeptember 19., 18:152013. szeptember 19., 18:15
„Fel kell frissítenünk a gazdaságot, és meg kell szüntetnünk a csődeljárással leplezett adócsalást. Meg kell védenünk azokat a magáncégeket is, amelyek szolgáltatásaiért vagy termékeiért más vállalatok fizetésképtelenség miatt nem fizetnek, és így rengeteg vesztességgel kell elszámolniuk” – fogalmazott a kormányfő.
Bogdan Olteanu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzó-helyettese ugyanakkor úgy véli, hogy az új csődtörvénynek alapvetően a hitelezőt kell védenie, de támogatnia kell az adóst is, és semmiképpen nem a csődeljárást végrehajtó szervnek kell kedveznie. „Sajnos a romániai igazságügyi rendszer úgy van felépítve, hogy folyamatos érdekkonfliktus van az ügyvédek és a fizetésképtelenségi eljárással foglalkozó szakemberek között, ez pedig kockázatos mind a hitelezőre, mind az adósra nézve” – hívta fel a figyelmet Olteanu. A BNR illetékese arra is kitért, hogy a csődeljárásban részt vevő két fél a legtöbb esetben maga a román állam, hiszen az ország legfőbb hitelezője az adóhatóság (ANAF) és a privatizációs szakhatóság (AVAS), a legfőbb adósok pedig állami tulajdonban lévő vállalatok. Olteanu szerint ezért az új jogszabálynak egyrészt biztosítania kell, hogy a hitelező minél előbb visszakapja kintlevőségeit, másrészt az adós is folytathassa minél hatékonyabban tevékenységét.
Az igazságügyi minisztérium honlapján közvitára bocsátott törvénytervezet szerint a jövőben csak az az adós cég kérhetne csődeljárást maga ellen, amelynek tartozása meghaladja a 40 ezer lejt, a jelenlegi jogszabály ugyanis csak a hitelező számára ír elő összeghatárt a fizetésképtelenségi eljárás igényléséhez. A továbbiakban így a hitelező és az adós számára is a 40 ezer lejes határ lesz érvényes. A szaktárca csütörtöki közleménye szerint a csődtörvény egyik célja az eljárás hatékonyabbá tétele, így ezért így az ügyeket a mostaninál gyorsabb ütemben oldanák meg, egyúttal pedig a hitelező is hamarabb hozzájutna kintlevőségeihez. A tervezet egyebek mellett határidőt is biztosít az adósnak, amely alatt kifizetheti tartozását a csődeljárást igénylő hitelező félnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!