Minden bizonnyal már jövő héten elfogadja a kormány az új csődtörvényt, amelyre azért van szükség, mivel az elmúlt időszakban több vállalat úgy verte át az államot, hogy fizetésképtelennek nyilváníttatta magát, így nem kellett kifizetnie a kormány fele felhalmozott adósságát – nyilatkozta Victor Ponta miniszterelnök a kabinet szerdai ülése előtt.
2013. szeptember 19., 18:152013. szeptember 19., 18:15
„Fel kell frissítenünk a gazdaságot, és meg kell szüntetnünk a csődeljárással leplezett adócsalást. Meg kell védenünk azokat a magáncégeket is, amelyek szolgáltatásaiért vagy termékeiért más vállalatok fizetésképtelenség miatt nem fizetnek, és így rengeteg vesztességgel kell elszámolniuk” – fogalmazott a kormányfő.
Bogdan Olteanu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzó-helyettese ugyanakkor úgy véli, hogy az új csődtörvénynek alapvetően a hitelezőt kell védenie, de támogatnia kell az adóst is, és semmiképpen nem a csődeljárást végrehajtó szervnek kell kedveznie. „Sajnos a romániai igazságügyi rendszer úgy van felépítve, hogy folyamatos érdekkonfliktus van az ügyvédek és a fizetésképtelenségi eljárással foglalkozó szakemberek között, ez pedig kockázatos mind a hitelezőre, mind az adósra nézve” – hívta fel a figyelmet Olteanu. A BNR illetékese arra is kitért, hogy a csődeljárásban részt vevő két fél a legtöbb esetben maga a román állam, hiszen az ország legfőbb hitelezője az adóhatóság (ANAF) és a privatizációs szakhatóság (AVAS), a legfőbb adósok pedig állami tulajdonban lévő vállalatok. Olteanu szerint ezért az új jogszabálynak egyrészt biztosítania kell, hogy a hitelező minél előbb visszakapja kintlevőségeit, másrészt az adós is folytathassa minél hatékonyabban tevékenységét.
Az igazságügyi minisztérium honlapján közvitára bocsátott törvénytervezet szerint a jövőben csak az az adós cég kérhetne csődeljárást maga ellen, amelynek tartozása meghaladja a 40 ezer lejt, a jelenlegi jogszabály ugyanis csak a hitelező számára ír elő összeghatárt a fizetésképtelenségi eljárás igényléséhez. A továbbiakban így a hitelező és az adós számára is a 40 ezer lejes határ lesz érvényes. A szaktárca csütörtöki közleménye szerint a csődtörvény egyik célja az eljárás hatékonyabbá tétele, így ezért így az ügyeket a mostaninál gyorsabb ütemben oldanák meg, egyúttal pedig a hitelező is hamarabb hozzájutna kintlevőségeihez. A tervezet egyebek mellett határidőt is biztosít az adósnak, amely alatt kifizetheti tartozását a csődeljárást igénylő hitelező félnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!