Augusztusban 1600 lej volt a nettó átlagbér Romániában, ez 31 lejjel, 1,9 százalékkal kevesebb a megelőző hónaphoz képest – számolt be az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2013. október 07., 17:122013. október 07., 17:12
A hivatal hétfői közleménye szerint a legtöbbet, havonta közel 4000 lejt továbbra is a kőolaj- és földgázkitermelő szektorban dolgozók keresik, míg ezúttal is a vendéglátó-iparban tevékenykedők átlagbére a legkisebb, alig 884 lej.
Augusztusban legnagyobb mértékben, mintegy 9 százalékkal a telekommunikációs és a gépkocsigyártó ágazatban csökkentek a fizetések, de a gyógyszergyártás terén is közel 7 százalékos volt a visszaesés. Ezzel szemben 8 százalékkal emelkedett a nettó átlagbér a kitermelői ágazatban, míg az ingatlanszektorban 5 százalékos növekedést jegyzett a statisztikai hivatal. A tanügyben dolgozók átlagosan 1,3 százalékkal kerestek kevesebbet augusztusban a magánórák számának visszaesése miatt, a közigazgatásban és az egészségügyi rendszerben tevékenykedők ugyanakkor 0,4, illetve 0,6 százalékkal több fizetést kaptak.
Az INS arról is beszámolt, hogy a második negyedévben a háztartások átlagos havi jövedelme 2500 lej volt, míg a kiadásuk közel 2300 lej. Ez személyenként 897 lej havi bevételt jelent, ebből mintegy 750 lej pénzbeli, 140 lej pedig más jellegű jövedelem volt. A statisztikai hivatal adatai szerint a háztartások jövedelmének több mint fele bérekből származott, míg közel 23 százalékát szolgáltatások utáni bevételek tették ki, az intézet pedig további bevételként említi a háztartások által megtermelt élelmiszert és a különböző módon értékesített saját javakat. Jelentős eltérés mutatkozik az egyes társadalmi csoportok között: mint kiderült, városi környezetben az átlagjövedelem közel 500 lejjel, mintegy 30 százalékkal nagyobb volt, mint vidéken, a városi környezetben élők ugyanakkor átlagosan 55 lejjel többet költenek élelmiszerre.
A lakosok a legtöbb pénzt, a bevétel 43 százalékát élelmiszerre és alkoholmentes italokra költik, míg a közműszolgáltatásokra és üzemanyagra az összeg 19 százalékát fordítják, a lakás fenntartásához és fűtéséhez pedig a jövedelemnek átlagosan 15 százalékára van szükség minden hónapban. Ezzel szemben a vendéglátó-ipari egységekben a bevételük alig 1,4 százalékát költik el, míg oktatásra az összegnek mindössze 0,6 százalékát fordítják, ugyanannyit, mint lakás- vagy telekvásárlásra, illetve más beruházásokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!