Augusztusban 1600 lej volt a nettó átlagbér Romániában, ez 31 lejjel, 1,9 százalékkal kevesebb a megelőző hónaphoz képest – számolt be az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2013. október 07., 17:122013. október 07., 17:12
A hivatal hétfői közleménye szerint a legtöbbet, havonta közel 4000 lejt továbbra is a kőolaj- és földgázkitermelő szektorban dolgozók keresik, míg ezúttal is a vendéglátó-iparban tevékenykedők átlagbére a legkisebb, alig 884 lej.
Augusztusban legnagyobb mértékben, mintegy 9 százalékkal a telekommunikációs és a gépkocsigyártó ágazatban csökkentek a fizetések, de a gyógyszergyártás terén is közel 7 százalékos volt a visszaesés. Ezzel szemben 8 százalékkal emelkedett a nettó átlagbér a kitermelői ágazatban, míg az ingatlanszektorban 5 százalékos növekedést jegyzett a statisztikai hivatal. A tanügyben dolgozók átlagosan 1,3 százalékkal kerestek kevesebbet augusztusban a magánórák számának visszaesése miatt, a közigazgatásban és az egészségügyi rendszerben tevékenykedők ugyanakkor 0,4, illetve 0,6 százalékkal több fizetést kaptak.
Az INS arról is beszámolt, hogy a második negyedévben a háztartások átlagos havi jövedelme 2500 lej volt, míg a kiadásuk közel 2300 lej. Ez személyenként 897 lej havi bevételt jelent, ebből mintegy 750 lej pénzbeli, 140 lej pedig más jellegű jövedelem volt. A statisztikai hivatal adatai szerint a háztartások jövedelmének több mint fele bérekből származott, míg közel 23 százalékát szolgáltatások utáni bevételek tették ki, az intézet pedig további bevételként említi a háztartások által megtermelt élelmiszert és a különböző módon értékesített saját javakat. Jelentős eltérés mutatkozik az egyes társadalmi csoportok között: mint kiderült, városi környezetben az átlagjövedelem közel 500 lejjel, mintegy 30 százalékkal nagyobb volt, mint vidéken, a városi környezetben élők ugyanakkor átlagosan 55 lejjel többet költenek élelmiszerre.
A lakosok a legtöbb pénzt, a bevétel 43 százalékát élelmiszerre és alkoholmentes italokra költik, míg a közműszolgáltatásokra és üzemanyagra az összeg 19 százalékát fordítják, a lakás fenntartásához és fűtéséhez pedig a jövedelemnek átlagosan 15 százalékára van szükség minden hónapban. Ezzel szemben a vendéglátó-ipari egységekben a bevételük alig 1,4 százalékát költik el, míg oktatásra az összegnek mindössze 0,6 százalékát fordítják, ugyanannyit, mint lakás- vagy telekvásárlásra, illetve más beruházásokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!