2013. február 01., 08:492013. február 01., 08:49
A kutatás eredményeit összefoglaló csütörtöki közlemény szerint világszerte növekednek a családi vállalkozások, a 2011 során elért 65 százalékos értékesítési növekedés is ezt mutatja, szemben a 2010-es évvel, mikor kevesebb mint a fele volt ez az érték.
A növekedés főleg Kelet-Európában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten volt számottevő. Csupán a megkérdezettek 19 százaléka tapasztalt értékesítési csökkenést 2011-ben az előző időszaki 34 százalékhoz képest. A jövőt tekintve a családi vállalkozások nagyon optimisták, a következő öt évben 81 százalékuk számít stabil vagy gyors és egyben agresszív növekedésre. A bővülést tervezők 93 százaléka magabiztos cégének növekedési kilátásait illetően.
A több mint 30 országban 1952 családi vállalkozás vezérigazgatójának megkérdezésével készült felmérés szerint a családi vállalkozások számára jelenleg a képzett munkaerő toborzása, illetve az örökítés megtervezésének folytonos problémája jelenti a legnagyobb kihívást. A megkérdezettek 43 százaléka számára jelent a képzettmunkaerő-toborzás problémát, míg 2010-ben, az előző felmérés alatt csak 38 százalékuk említette a toborzást mint problémaforrást. A külső tényezők között továbbra is a piaci körülmények, a kormányzati politika és szabályozás jelentik a legnagyobb kihívást.
A kutatásban részt vett országok közül Görögországban a válaszadók 64 százaléka, Oroszországban a 49 százaléka és a Közel-Keleten a 46 százaléka jelezte, hogy mindez komoly problémákat okoz. A megkérdezettek 66 százaléka szerint az általános gazdasági helyzet jelenti majd az elkövetkezendő 5 év legnagyobb kihívását. A családi vállalkozások úgy vélik, hogy struktúrájukból adódóan sok előnyt hordoznak – legfőképpen gyorsaságukat, rugalmasságukat, hosszú távú stabilitásukat tekintve.
Kulcsszerepet játszanak az állásteremtésben, állandóságot jelentenek egy kiegyensúlyozott gazdaság számára, és vállalkozószelleműek is. A kutatás megmutatja, hogy a családi vállalkozások úgy érzik, bizonyították hűségüket és megbízhatóságukat, hiszen még nehéz idők során is munkahelyeket teremtenek. Ugyanakkor elégedetlenek az állami támogatásokkal, és úgy vélik, nem becsülik igazán a gazdaságban betöltött szerepüket.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.