
2012. július 05., 09:362012. július 05., 09:36
Noha a globális adósságválság még hosszú ideig rányomja a bélyegét a részvénypiacokra, és a piacoknak az EU-csúcs utáni „eufóriája” előbb-utóbb elmúlik, a pozitív hatása az Erste elemzése szerint a nyár végéig kitarthat. Míg az euróövezetben átlagosan 92 százalék, az Egyesült Államokban pedig 107 százalék a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság, addig a térségben – Magyarország kivételével – 60 százalék alatt van – mutatott rá Fritz Mostböck vezető elemző a sajtótájékoztatón.
A jövőben is az euróövezetinél nagyobb növekedés várható, ami hosszú távon kedvezően befolyásolja a piacokat. Lefelé módosították ugyanakkor néhány ország, így Horvátország és Csehország növekedésére vonatkozó előrejelzésüket (–1,8 százalékra, illetve –0,8 százalékra). Magyarország, valamint Románia „megfigyelési listán” van ebben a tekintetben az elemzőknél, fennáll a várakozások lefelé módosításának lehetősége. Jelenleg 0,5 százalékos GDP-csökkenést, illetve 1,2 százalékos növekedést várnak 2012-re. Növekedés tekintetében Törökország a „bajnok” – mondta el Henning Esskuchen részvénypiaci elemző. Noha a várható 3 százalékos török GDP-növekedés jóval kisebb a tavalyi, „túlfűtött” 11 százaléknál, az elemzők a török részvényportfóliókat ajánlják elsősorban. Törökország mellett Lengyelország a másik „favorit”, 2,6 százalékos növekedéssel.
A bankok úgynevezett tőkealkalmazkodási tevékenysége a régióban nem mértékadó, és jóval alacsonyabb, mint az euróövezet perifériáján. Ebben a tekintetben a magyarországi adat a térséghez képest magas, azonban szintén elmarad az euróövezetitől és nem ad igazán okot aggodalomra – mondta az elemző. Az MTI kérdésére úgy vélekedett, ha folytatódik a közeledés az EU-val és az IMF-fel való megállapodás felé, akkor stabilizálódni fog a mutató. „Továbbra is téma ezzel szemben a térségben a likviditás. Feltörekvő piaci befektetési alapok tavaly 50 milliárd dollárt vontak ki, idén májusig 35 milliárd dollárt” – mutattak rá az elemzők.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.