2009. október 02., 10:042009. október 02., 10:04
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a korábban jelzettnél gyorsabb ütemű gazdasági fellendülést helyez kilátásba csütörtökön megjelent féléves rendszeres világgazdasági előrejelzésében (World Economic Outlook), amelyben azonban felhívja a kormányok figyelmét az ösztönző programok túl korai lezárásának veszélyeire.
Az előrejelzés szerint 2010-ben 3,1 százalékos világgazdasági növekedés várható, leginkább az olyan nagy fejlődő országok, mint India és Kína fellendülésére támaszkodva. Korábbi előrejelzésében az IMF 2,5 százalékos növekedéssel számolt. 2009-re az IMF 1,1 százalékos visszaesésre módosította korábbi 1,4 százalékos visszaesést jelző prognózisát. Az IMF szerint a világgazdaság már emelkedő pályán van, Franciaország, Németország és Japán már hivatalosan is kilábalt a recesszióból.
Az IMF előrejelzésében az euróövezet 0,3 százalékos növekedését jósolja 2010-re, a tavasszal becsült 0,3 százalékos csökkenés helyett. Mint leszögezik, idén 4,2 százalékkal csökkenhet az övezet gazdasága, szemben a korábban jelzett 4,8 százalékos visszaeséssel. Az eurózónán kívül Nagy-Britannia gazdasága az idei második fél évben már növekedési pályára lép, 2010-ben 0,9 százalékos növekedési ütemet ér el az idei 4,4 százalékos csökkenés után.
| Az év végén a növekedési zónába kerül Közép- és Kelet-Európa a Raiffeisen Centralbank Österreich vezető elemzői szerint. Az első félévi visszaesés után a harmadik negyedév trendfordulónak bizonyulhat, és a negyedik negyedévtől valószínűleg ez a térség is csatlakozik a globális konjunkturális javuláshoz – vélekednek az elemzők. Az éves szintű adatokat tekintve, a GDP átlagosan 5,9 százalékos csökkenésével idén még továbbra is sereghajtók lesznek a közép- és a kelet-európai gazdaságok a feltörekvő országok között. A régió egészében 2010-re a javuló exportkilátásoknak, a magasabb nyersanyagáraknak és a javuló finanszírozási lehetőségeknek köszönhetően ismét növekedhet a GDP. Magyarországon, Oroszországban és Romániában idén és jövőre a jegybanki alapkamat további csökkentésével számolnak az elemzők. |
A kelet-közép-európai térség tekintetében is felfele módosította korábbi becsléseit az IMF, az eddig 1 százalékra tett 2010-es gazdasági növekedés helyett jövőre az 1,8 százalékot is elérheti a mutató. A júliusban becsült, 2009-es 5 százalékos gazdasági viszszaesésre vonatkozó előrejelzésen azonban a valutaalap szakemberei nem módosítottak. Azt azonban egyértelműen kijelentik, hogy 2010-ben Kelet-Európa is növekedési pályára lép, de az IMF szerint a növekedés üteme a tőkehiány miatt elmarad majd a többi fejlődő térségétől.
A növekedési ütem a régión belül is eltéréseket mutat majd. A Baltikum 2010-ben is recesszióban marad, Lengyelország ellenben 2,2 százalékos növekedésre számíthat.
Optimizmusra adnak okot a Romániára vonatkozó adatsorok is: az IMF javított a 2010-es költségvetési hiányra vonatkozó becslésén, a korábban előrevetített 6,5 százalékról 5,6 százalékra csökkentette a mutató becsült értékét.
A 2009-es évre vonatkozó adatot az augusztusban jósolt szinten tartotta, az év végén várhatóan a folyómérleghiány 5,5 százalékos lesz. Az infláció alakulása kapcsán a valutaalap szakemberei úgy látják, hogy az idén 5,5 százalékos lesz, míg jövőre 3,6 százalékos áremelkedések várhatóak. Az áprilisi becslés még 5,9, illetve 3,9 százalékos inflációt jósolt. A GDP idén az augusztusi számítások szerint alakul, azaz 8,5 százalékkal csökken a 2008-as számadathoz képest, jövőre pedig 0,5 százalékkal fog bővülni, ami szintén megegyezik a korábbi előrejelzéssel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok