Jobb feltételeket várnak

– Immár ötödik éve annak, hogy térségünkbe is begyűrűzött a gazdasági és pénzügyi világválság. Azóta csökkentek vagy legalább szinten maradtak a bérek, a legtöbb termék és szolgáltatás ára viszont nőtt. Az emberek nagy része prioritáslistát próbált felállítani, s sokan lemondtak a számukra luxusnak tűnő árukról. Mi a helyzet az üzemanyaggal? Hogyan alakult ebben az időszakban a fogyasztás? Van-e lényegi eltérés az itteni fogyasztói szokások és a térség többi országa között?

– A csökkenő piaci tendencia Romániában 2009-ben kezdődött el, amikor az üzemanyag-értékesítés 5 százalékkal maradt el a 2008. évihez képest, főleg a belföldi kereslet csökkenése miatt. Ebben az időben még a térség többi országában eltérő irányúak voltak a változások. Szlovákiában a teljes kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítés 2009-ben 8 százalékkal csökkent, míg Magyarországon a kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítés 4 százalékkal emelkedett. Három évvel ezelőtt, 2010-ben a gazdasági fejlődés szintén eltérően alakult a régió országaiban, míg Lengyelország, Szlovákia és Csehország erősen teljesített, addig Magyarország, Horvátország és Románia lemaradt a növekedésben. Az üzemanyag-értékesítésünk a teljes piacra jellemző mértéknél kisebb arányban, 2 százalékkal csökkent 2010-ben. Az értékesítési volumen csökkenésének oka elsősorban a kutak alacsonyabb száma és a belföldi kereslet mérséklődése volt. Tavalyelőtt Lengyelország, Szlovákia és Románia nagyobb növekedést mutatott, Horvátország és Magyarország, többek között, szerényebb növekedést produkál. Tavaly az első 9 hónapban az üzemanyag-eladásaink 4 százalékkal nőttek annak ellenére, hogy a romániai kiskereskedelmi piac az adataink alapján enyhén csökkenő tendenciát mutatott. Az üzemanyag-fogyasztást nagymértékben befolyásolja az adott ország adózási politikája. A válságot követő években a megszorító fiskális intézkedések következtében nőtt az üzemanyag ára, ami visszavetette a lakossági fogyasztást, az iparit pedig a piacot jellemző pénzhiány és a bankok szigorúbb hitelpolitikája befolyásolta negatív irányba. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idénre mintegy 3,6 százalékos globális növekedést vetített előre, míg Romániában ez megfelel a Közép-Kelet-Európa számára előrejelzett 2,6 százaléknak.

– Milyen évre számít idén Romániában a Mol?

– A tavalyi évhez hasonló gazdasági környezetre számítunk, és esetleg egy enyhe növekedéssel számolunk. Reméljük, hogy a stabilitás fogja jellemezni ezt az évet, piaci szereplőként hosszú távra érvényes adózási és jogi környezetet szeretnénk. Továbbra is fejlesztésekben gondolkodunk, hiszen a romániai piacban nagyon sok még a fejlődési potenciál. Az EU-s alapok lehívásának fokozása nagymértékben hozzájárulhatna a román gazdaság növekedéséhez. Ugyanakkor a portfóliónkat is folyamatosan bővítjük és diverzifikáljuk: idéntől már fűtőolajat is forgalmazunk. A kiskereskedelemben szintén befektetésekben gondolkodunk, 2015-ig 70 benzinkúttal szeretnénk növelni a hálózatunk nagyságát. Tavalyra mintegy 20 millió eurót különítettünk el befektetésekre, tehát ez is alátámasztja, hogy a román piacon továbbra is a növekedés a célunk. Az elmúlt évben hét töltőállomást nyitottunk meg az ország különböző régióiban: Tulceán, Kisjenőn, Temesváron, Marosvásárhely mellett, Nagyernyén, Németvásáron (Târgu Neamţ), Nagybányán és Nagyszebenben. Ezek egy része zöldmezős beruházás, más része akvizíció révén került a tulajdonunkba. Ennek köszönhetően közelebb kerültünk a középtávú stratégia megvalósításához, és meghaladtuk a 12 százalékos kiskereskedelmi piaci részesedést.

– Milyen mozgásokra lehet számítani a kőolaj világpiaci árának alakulása kapcsán? Van, aki arról beszél, hogy idén akár viszszaesésre is számíthatunk.

– A világgazdaság növekedésének a lassulása a kőolaj iránti igényre is rányomta a bélyegét. Tavaly például az olajszükséglet tovább lassult, a növekedés mindössze 0,8 százalékos volt. 2012-ben az év elején egy hordó olaj ára elérte a 120 dolláros szintet, aztán 90 dollárra csökkent, majd a 100 dollár körüli értéken állapodott meg. Hosszú távon valószínűnek tartjuk a 100 dollár fölötti árat, egyrészt, mert a kitermelés egyre nagyobb anyagi ráfordítással valósul meg, másrészt pedig a fejlődő országok energiaigénye továbbra is növekszik. Természetesen az olaj árát volatilitás jellemzi, egy természeti katasztrófa például azonnali növekedést eredményezhet, de ugyanolyan hatással vannak az egyes társadalmi megmozdulások is.

– Sokszor naponta változik a kőolaj árszintje. Milyen időközönként módosít a Mol az árakon? Mennyiben befolyásolja egyébként a kőolaj ára az üzemanyagok árát, s mennyiben függ ez más tényezőktől?

– A romániai piacon az üzemanyagok kiskereskedelmi árai a Platts-indextől függnek leginkább, továbbá a lej/amerikai dollár és lej/euró árfolyamától, valamint a különböző adók és illetékek mértékétől. Ezeken kívül árbefolyásoló hatása van a kőolaj ára mellett a szállítási, finomítási, raktározási, adalékolási és szállítási költségeknek is.

– Ha már az ország gazdasága és az üzemanyag-fogyasztás közötti kapcsolattal indítottunk, azt kérdezném még meg, hogy öszszességében milyen évre számíthatunk idén Romániában? Növekedési pályán van immár az ország gazdasága?

– A gazdaság egyik szereplőjeként számunkra a növekedés és az ehhez szükséges feltételek megteremtése teszik majd lehetővé az üzleti terveink megvalósítását. A feltételek alatt a stabil, kiszámítható gazdasági keretet értem, a befektetőbarát környezet megteremtését. Az üzlet bővítése révén egyrészt további munkahelyeket biztosítunk, és adókat, valamint illetékeket fizetünk határidőre pontosan az államkasszába, másrészt hozzájárulunk a versenyszféra minőségi emeléséhez, aminek végső soron a fogyasztók lesznek a kedvezményezettjei. Azt reméljük, hogy az idei piaci környezet lehetővé teszi, hogy beruházásainkat a kellő időben a rendelkezésre álló büdzséből meg tudjuk valósítani.