Az esős időjárás ellenére is szépen terem a paradicsom
Fotó: Tímár Katalin
A Tímár házaspár előbb szenvedélyből kezdte, később állandó keresetkiegészítő foglalkozásként kötelezte el magát a zöldség- és virágtermesztés mellett. A kézdiszéki Lemhényben gazdálkodó család terményeit helyben értékesti: az emberek egymásnak adják a kilincset, amikor friss zöldség eladó.
2020. augusztus 05., 08:182020. augusztus 05., 08:18
2020. augusztus 05., 09:112020. augusztus 05., 09:11
Általános tapasztalat, hogy falvakon egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. Legtöbb helyen a pár évtizeddel ezelőtt még megszokott és szinte „kötelező” konyhakert a múlt ködébe vész. „Nem éri meg” – hallom számtalanszor, így a falun is városi életmódot kialakító családok többsége épp úgy piacokon és városi bevásárlóközpontokban vásárolja meg a napi zöldséget és gyümölcsöt, mint a tömbházlakók. A gyors életmódváltozásnak van azonban pozitív oldala is: ha a gazdálkodásról leszokott falvakban néhány család kitart a kertészkedés mellett, nekik nem csak a közeli piacokon, hanem helyben is akad vásárlóközönségük. Ahogyan a kézdiszéki Lemhényben élő Tímár családnak is, amely idestova húsz éve foglalkozik zöldség-és virágtermesztéssel.
Tímárék 2000-ben vásároltak egy 42 áras telket a Kézdivásárhelytől 11 km-re fekvő Lemhényben, de már korábban is gazdálkodtak.
– meséli a gazdálkodás történetét Tímár Katalin. A bérelt földdel együtt közel egy hektáros összterületet bőven elegendőnek tartja a családi kertészkedéshez. Férje autóbádogosként dolgozik a faluban, de korábban külföldi kertészetekben is megfordult idénymunkásként, így az ott szerzett tapasztalatait itthon tudja kamatoztatni.
Tímárék derűs, elégedett emberek, akik abban hisznek, hogy a mezőgazdaság nem csak keresetkiegészítő foglalkozás, hanem a család is meg tudna ebből élni, ha történetesen nem volna más bevétele.
A tavasszal fóliaházban termelt zöldhagymát, retket, salátát és spenótot folyamatosan vásárolták az emberek.
Többször előfordult, hogy nem volt áru, amikor újabb vevő érkezett. De igaz ez az uborkára és paradicsomra is, és amikor elkezdődik az őszi betevésre vásárolt paprika idénye, ismét tumultus alakul ki a portán. Katalin asszony szerint a mostani felhozatalnál több is elkelne, hiszen egy közel kétezres lélekszámú faluban mindössze két gazda foglalkozik piacra történő zöldségtermesztéssel.
Kardvirágok. Tímárék fontos bevételi forrása a virágtermesztés
Fotó: Tímár Katalin
A lemhényi eset általános jelenség Erdélyben, ha nem kimondottan zöldségtermesztő vidékről van szó, de ilyen településeken is a régi gazdák töredéke tartott ki a földművelés mellett. Tímárék szerint a zöldségtermesztést azért nem szeretik az emberek, mert nagyon munkaigényes.
Inkább az jellemző, hogy aki megdolgozza termőföldjét, az csak teljesen gépesíthető szántóföldi növénytermesztést vállal, ahol gyomirtózással iktatja ki a kapát, és műtrágyával a természetes trágyát.
Ezzel szemben Tímárék környezetkímélő és fogyasztóbarát mezőgazdaságot művelnek. A zöldségesben műtrágyát nem használnak, a földeket a faluban beszerezhető istállótrágyával javítják fel. Amennyire lehet, kerülik a vegyszeres növényvédelmet. A biotermesztésben elterjedt csalánlével és nadállyal rendszerint sikeres a védekezés, de rá kell erősíteni réztartalmú szerekkel. Persze, így sem könnyű a növényvédelem. Tavaly komoly gondot okoztak a levéltetvek, idén ezt a periódust sikerült átvészelni, viszont kedvezőtlenül alakult az időjárás.
Tímár Katalin szerint a májusban és június elején tapasztalt rendellenesen hideg idő mintegy három hetet hátráltatta a kertészeti termények beérését.
A megbolydult időjárás miatt a szabadföldi zöldségtermesztés egyre kiszolgáltatottabbá válik. Lemhényben annyival szerencsésebb a zöldségtermesztő gazdák élete, hogy nem volt jégverés, mint a környező településeken, ahol komoly károkat okozott.
– magyarázza Katalin asszony. Azt is szóvá teszi, hogy a zöldség- és virágtermesztésből származó bevételek egy része mindig befektetésre megy, amit nem lehet kispórolni a gazdálkodásból, mert folyamatosan kell valamilyen gép, fólia, vetőmag, növényvédő szer és sok egyéb kellék. Ezért nehéz annak, aki nulláról kezdi a zöldségtermesztést, mert a sikeres munkához komoly befektetésre van szüksége. A területnagyságot mégsem szeretnék növelni: ez a felső határ, amit két ember külső munkaerő nélkül kisgépekkel meg tud dolgozni. Két gyerekük egyetemen tanul, ők vakációban tudnak segíteni.
Fóliaházi csendélet. Az uborkasor tövében virágzik a paprika
Fotó: Tímár Katalin
Vendéglátóim szerint van egy határ a kisgazdaság és a nagyobb üzemméret között, amit nem szerencsés átlépni, ha az ember nem akar agrárvállalkozó lenni és nagyüzemi módszerekkel termelni. „Nagyobb méretben nem tudnánk biominőséget előállítani, vevőink pedig ezzel a felhozatallal elégedettek. A jó áru miatt egyik vásárló hozza a másikat. Ki sem kell mozduljunk a portáról, minden zöldséget helyben adunk el, ahogyan leszedjük” – magyarázza Tímár Katalin. Szezonban virággal szokott hetente kétszer bejárni a berecki piacra, egy-két órára.
Virágtermesztésben a halottak napjára vásárolt cserepes vagy vágott krizantém a húzónövény, abból kel el a legtöbb, ezzel érdemes leginkább foglalkozni.
A Tímár család úgy látja, szemléletváltás van a vásárlói szokások alakulásában. Míg jó pár évvel ezelőtt a legtöbb ember az olcsóbb nagyáruházi portékát kereste, és nem nézte a minőséget, ma egyre többen vásárolnak helyben termelt zöldséget és gyümölcsöt. Ha a vásárlóközönség megfizethető áron megtalálja településén azoknak a gazdáknak a termékeit, akik jó minőségű és ízletes zöldségféléket kínálnak, a kistermelőnek hamar kialakul az állandó értékesítési lehetőség. Számos visszajelzés szerint a korona-vírusjárvány sokat segít a gyorsabb vásárlói szemléletváltásban. Amihez nem csak elkötelezett vásárlókra, hanem lényegesen több kistermelőre is szükség van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!