Az esős időjárás ellenére is szépen terem a paradicsom
Fotó: Tímár Katalin
A Tímár házaspár előbb szenvedélyből kezdte, később állandó keresetkiegészítő foglalkozásként kötelezte el magát a zöldség- és virágtermesztés mellett. A kézdiszéki Lemhényben gazdálkodó család terményeit helyben értékesti: az emberek egymásnak adják a kilincset, amikor friss zöldség eladó.
2020. augusztus 05., 08:182020. augusztus 05., 08:18
2020. augusztus 05., 09:112020. augusztus 05., 09:11
Általános tapasztalat, hogy falvakon egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. Legtöbb helyen a pár évtizeddel ezelőtt még megszokott és szinte „kötelező” konyhakert a múlt ködébe vész. „Nem éri meg” – hallom számtalanszor, így a falun is városi életmódot kialakító családok többsége épp úgy piacokon és városi bevásárlóközpontokban vásárolja meg a napi zöldséget és gyümölcsöt, mint a tömbházlakók. A gyors életmódváltozásnak van azonban pozitív oldala is: ha a gazdálkodásról leszokott falvakban néhány család kitart a kertészkedés mellett, nekik nem csak a közeli piacokon, hanem helyben is akad vásárlóközönségük. Ahogyan a kézdiszéki Lemhényben élő Tímár családnak is, amely idestova húsz éve foglalkozik zöldség-és virágtermesztéssel.
Tímárék 2000-ben vásároltak egy 42 áras telket a Kézdivásárhelytől 11 km-re fekvő Lemhényben, de már korábban is gazdálkodtak.
– meséli a gazdálkodás történetét Tímár Katalin. A bérelt földdel együtt közel egy hektáros összterületet bőven elegendőnek tartja a családi kertészkedéshez. Férje autóbádogosként dolgozik a faluban, de korábban külföldi kertészetekben is megfordult idénymunkásként, így az ott szerzett tapasztalatait itthon tudja kamatoztatni.
Tímárék derűs, elégedett emberek, akik abban hisznek, hogy a mezőgazdaság nem csak keresetkiegészítő foglalkozás, hanem a család is meg tudna ebből élni, ha történetesen nem volna más bevétele.
A tavasszal fóliaházban termelt zöldhagymát, retket, salátát és spenótot folyamatosan vásárolták az emberek.
Többször előfordult, hogy nem volt áru, amikor újabb vevő érkezett. De igaz ez az uborkára és paradicsomra is, és amikor elkezdődik az őszi betevésre vásárolt paprika idénye, ismét tumultus alakul ki a portán. Katalin asszony szerint a mostani felhozatalnál több is elkelne, hiszen egy közel kétezres lélekszámú faluban mindössze két gazda foglalkozik piacra történő zöldségtermesztéssel.
Kardvirágok. Tímárék fontos bevételi forrása a virágtermesztés
Fotó: Tímár Katalin
A lemhényi eset általános jelenség Erdélyben, ha nem kimondottan zöldségtermesztő vidékről van szó, de ilyen településeken is a régi gazdák töredéke tartott ki a földművelés mellett. Tímárék szerint a zöldségtermesztést azért nem szeretik az emberek, mert nagyon munkaigényes.
Inkább az jellemző, hogy aki megdolgozza termőföldjét, az csak teljesen gépesíthető szántóföldi növénytermesztést vállal, ahol gyomirtózással iktatja ki a kapát, és műtrágyával a természetes trágyát.
Ezzel szemben Tímárék környezetkímélő és fogyasztóbarát mezőgazdaságot művelnek. A zöldségesben műtrágyát nem használnak, a földeket a faluban beszerezhető istállótrágyával javítják fel. Amennyire lehet, kerülik a vegyszeres növényvédelmet. A biotermesztésben elterjedt csalánlével és nadállyal rendszerint sikeres a védekezés, de rá kell erősíteni réztartalmú szerekkel. Persze, így sem könnyű a növényvédelem. Tavaly komoly gondot okoztak a levéltetvek, idén ezt a periódust sikerült átvészelni, viszont kedvezőtlenül alakult az időjárás.
Tímár Katalin szerint a májusban és június elején tapasztalt rendellenesen hideg idő mintegy három hetet hátráltatta a kertészeti termények beérését.
A megbolydult időjárás miatt a szabadföldi zöldségtermesztés egyre kiszolgáltatottabbá válik. Lemhényben annyival szerencsésebb a zöldségtermesztő gazdák élete, hogy nem volt jégverés, mint a környező településeken, ahol komoly károkat okozott.
– magyarázza Katalin asszony. Azt is szóvá teszi, hogy a zöldség- és virágtermesztésből származó bevételek egy része mindig befektetésre megy, amit nem lehet kispórolni a gazdálkodásból, mert folyamatosan kell valamilyen gép, fólia, vetőmag, növényvédő szer és sok egyéb kellék. Ezért nehéz annak, aki nulláról kezdi a zöldségtermesztést, mert a sikeres munkához komoly befektetésre van szüksége. A területnagyságot mégsem szeretnék növelni: ez a felső határ, amit két ember külső munkaerő nélkül kisgépekkel meg tud dolgozni. Két gyerekük egyetemen tanul, ők vakációban tudnak segíteni.
Fóliaházi csendélet. Az uborkasor tövében virágzik a paprika
Fotó: Tímár Katalin
Vendéglátóim szerint van egy határ a kisgazdaság és a nagyobb üzemméret között, amit nem szerencsés átlépni, ha az ember nem akar agrárvállalkozó lenni és nagyüzemi módszerekkel termelni. „Nagyobb méretben nem tudnánk biominőséget előállítani, vevőink pedig ezzel a felhozatallal elégedettek. A jó áru miatt egyik vásárló hozza a másikat. Ki sem kell mozduljunk a portáról, minden zöldséget helyben adunk el, ahogyan leszedjük” – magyarázza Tímár Katalin. Szezonban virággal szokott hetente kétszer bejárni a berecki piacra, egy-két órára.
Virágtermesztésben a halottak napjára vásárolt cserepes vagy vágott krizantém a húzónövény, abból kel el a legtöbb, ezzel érdemes leginkább foglalkozni.
A Tímár család úgy látja, szemléletváltás van a vásárlói szokások alakulásában. Míg jó pár évvel ezelőtt a legtöbb ember az olcsóbb nagyáruházi portékát kereste, és nem nézte a minőséget, ma egyre többen vásárolnak helyben termelt zöldséget és gyümölcsöt. Ha a vásárlóközönség megfizethető áron megtalálja településén azoknak a gazdáknak a termékeit, akik jó minőségű és ízletes zöldségféléket kínálnak, a kistermelőnek hamar kialakul az állandó értékesítési lehetőség. Számos visszajelzés szerint a korona-vírusjárvány sokat segít a gyorsabb vásárlói szemléletváltásban. Amihez nem csak elkötelezett vásárlókra, hanem lényegesen több kistermelőre is szükség van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!