
Fotó: Haáz Vince
Idén második alkalommal szervezték meg Marosvásárhelyen az Erdélyi Gazdasági Fórumot, melynek fő célja, hogy párbeszédre ösztönözze a vállalkozókat, hogy lehetőséget adjon a nehézségeik, dilemmáik, sikereik megbeszélésére, kibeszélésére, arra, hogy reagáljanak és reakciókat halljanak. Nagy Károlyt, a Promelek XXI vezérigazgatóját, valamint Mészáros Anita HR-szakértőt faggattuk a fóromon tapasztaltakról, az idei találkozó aktualitásairól, hangulatáról.
2022. október 31., 20:042022. október 31., 20:04
2022. október 31., 20:082022. október 31., 20:08
Az energiaválság, az infláció, a munkaerőhiány jelenti jelen pillanatban a legnagyobb kihívást az erdélyi vállalkozók számára – erősítette meg a nemrég lezajlott 2. Erdélyi Gazdasági Fórum is. A magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Design Terminal és a Pro Economica Alapítvány által szervezett esemény résztvevői ugyanakkor megoldásokat is kerestek a problémákra. Nagy Károly, a Promelek XXI vezérigazgatója a két mentorprogramban részt vevő vállalkozóként volt jelen a fórumon, illetve work-shop moderálását is elvállalta.
Mint a Krónika kérdésére felidézte, az eseményen is érződött, hogy az emberekben van egyfajta aggodalom a háború, illetve az energiaválság miatt, ami természetes, hiszen nap mint nap ezzel szembesülnek a médiából, a politikum irányából is.
ami által jövő augusztusig nagyjából kiszámítható az energia költsége a magánszemélyek, kis- és közepes vállalkozások, kulturális intézmények számára. Óriási meglepetések nem lehetnek ezen fogyasztók számára” – szögezte le.
Nagy Károly ugyanakkor arra is kitért: az általa vezetett workshopon arra próbálta felhívni a figyelmet: valaki azért vállalkozó vagy éppen menedzser, hogy megoldásokat keressen, ahelyett, hogy kétségbeesne. Hozzátette: természetesen nem lehet minden esetben, minden helyzetre azonnal, rövid távon megoldást találni, de sok megoldást lehet találni a spórolásra, akár támogatások segítségével zöld energia használatával. Szerinte a beszélgetés jó alkalom volt, hogy a résztvevők ne csak a fenyegetettséget érezzék, hanem lehetőségeket is lássanak. Az is pozitív tapasztalat volt – tette hozzá –, hogy a fórumon nem találkozott olyan vállalkozóval, aki az energiaár növekedése miatt elbocsátásokra vagy akár a vállalkozása bezárására kényszerült volna.
Az üzletember szerint amúgy erdélyi vállalkozóként nagy előny, hogy két irányból is lehet tájékozódni, akár forrásokhoz is jutni. Egyébként Császár Csaba magyarországi vendégelőadó előadása során derült fény arra is, hogy a vállalkozásszervezésben a stratégia, illetve a vállalatműködtetés foglalkoztatja a vállalkozókat.
Nagy Károly szerint a stratégia kérdése azért lehet fontos, mert szorosan kapcsolódik az előreláthatóság, a kiszámíthatóság témaköréhez, amelyekre nagy igény van, és meglátása szerint ez a fórum segít egy kicsit kiszámíthatóbbá tenni a vállalkozók számára bizonyos dolgokat. A vállalatműködtetés szempontjából pedig a tapasztalatcsere adhat nagy segítséget – foglalta össze az üzletember.
Személyes tapasztalata szerint az ilyen jellegű rendezvényeken gyakran a többi részvevőtől is szinte annyit lehet tanulni, mint az előadóktól.
„Még ha nem is volt minden hír, illetve információ megnyugtató, úgy gondolom, hogy sokkal tájékozottabban jöttünk el onnan” – tette hozzá a vállalkozó.
Mészáros Anita magyarországi tréner, üzletfejlesztési tanácsadó humán erőforrás témában tartott workshopot, ami arra koncentrált, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben milyen nehézségek merülhetnek fel ezen a területen, illetve hogy miért kell éppen most még többet foglalkozni a munkavállalókkal, mint „normál menetrend szerint”.
Ezenkívül szó esett arról is, mennyire fontos, hogy egy vállalathoz érkező új ember végigjárhasson egy betanulási folyamatot, illetve hogy gyakran vállalaton belül is érdemes „szétnézni”, nem mindig kell külső embert alkalmazni a megüresedő pozícióra. Elhangzott az is, hogy mennyire fontos az alkalmazottak megőrzése egy cégnél.
„Én azt tapasztalom, egyre inkább érzik a vállalkozók, hogy ezzel is érdemes ugyanannyit foglalkozni, mint a többi összetevővel egy vállalkozásnál” – vélekedett Mészáros Anita. Kiemelte: arról is szó esett, hogy az infláció miatt a jövőben, akár már a közeljövőben szükséges lesz a béremelés. Szerinte ezt már most tudatosították a vállalkozók, a kérdés csak az, hogyan lehet ezt beépíteni a működésbe, gazdálkodásba úgy, hogy a vállalkozások hosszú távon fenn tudjanak maradni.
Az anyaországi tréner felidézte, bár érezte, hogy az energiaválság szele belengi a fórumot, alapvetően azt tapasztalta, hogy az emberek nem pánikolnak, nem frusztráltan aggódnak, hanem előre tekintve megoldásokat keresnek. Mintegy zárszóként kiemelte: tapasztalatai szerint az ilyen típusú rendezvények olyan hasznos információkat, tudást, válaszokat tudnak adni, amelyek megkönnyítik a vállalkozók következő lépéseit, döntéseit, másfelől nagyon jó közösség(ek), illetve kapcsolatok alakulnak általuk.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!