A 2021-es erőteljes bővülést követően 2022-ben 2,6 százalékra lassul a román gazdaság növekedése, ami elsősorban az infláció és az ukrajnai háború számlájára írható – derül ki az Európai Bizottság (EB) hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzéséből.
2022. május 16., 18:322022. május 16., 18:32
Összehasonlításképpen februárban, az ukrajnai invázió előtt még 4,2 százalékos bővülést vetített előre az EB.
Lefelé módosították a román gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzéseket is, tavaszi jelentésében a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékos növekedésével számol az EB, szemben a téli prognózisban szereplő 4,5 százalékkal.
A februári előrejelzésben még 5,3 százalékos inflációt valószínűsítettek erre az évre.
Az államháztartási hiány az EB várakozásai szerint a GDP 7,5 százalékát teszi ki idén, 2023-ban pedig GDP-arányosan 6,3 százalékra csökken.
A hónap elején az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság a korábban becsült 4,3 százalékról 2,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó várakozását. Ez összhangban áll a nemzetközi pénzintézetek legfrissebb becsléseivel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanis nemrég 4,8 százalékról 2,2 százalékra korrigálta a román gazdaság növekedésére vonatkozó idei prognózisát, a Világbank pedig még ennél is kisebb, mindössze 1,9 százalékos GDP-növekedéssel számol legutóbbi jelentésében.
Az idei állami költségvetés 4,6 százalékos gazdasági növekedésre alapoz – közölte az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!