Jelentős szakadék van az ország leggazdagabb és legszegényebb megyéi között a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulás és a bérek tekintetében.
2014. augusztus 13., 19:202014. augusztus 13., 19:20
A gazdasági mutatók szerint az országban forgalomban lévő pénzmennyiség nagy része Bukarestre, Temes, Brassó, Constanţa és Szeben megyére korlátozódik, míg Vaslui, Botoşani és Teleorman megye nagy részének lakói szegénységben élnek, Erdélyben pedig Kovászna és Máramaros megye van a legnagyobb hátrányban.
A listát vezető megyék a GDP-nek sokszorosát termelik az utolsó pozíciókat elfoglaló térségekhez képest: utóbbiak esetében az egy főre jutó bruttó hazai termék nem éri el a 20 ezer lejt, a gazdag erdélyi megyék ennek több mint kétszeresét termelik, míg Bukarest esetében az egy főre jutó érték 76 ezer lej.
Az Adevărul napilap összeállítása szerint Románia tavalyi 628,6 milliárd lejes GDP-jének ötödét a főváros termelte, további ötödét pedig Temes, Constanţa, Brassó, Prahova és Kolozs megye.
Jelentős eltérések vannak az egyes megyékben jegyzett nettó átlagbérek között is: az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság (CNP) adatai szerint tavaly az összeg Bukarestben elérte a 2400 lejt, ezzel szemben a lista végén álló Hargita megyében mindössze 1100 lej volt a nettó átlagbér.
A juttatások átlagértéke Kolozs, Temes, Brassó, Szeben és Arad megyében haladta meg az 1500 lejt, míg Kovászna és Bihar megyében ez kevesebb volt 1200 lejnél.
A munkanélküliségi ráta tekintetében is sereghajtó Erdélyben Kovászna megye: a munkaerő-elhelyező ügynökség adatai szerint idén júniusban a székelyföldi megye aktív lakosságának több mint 6 százalékának nem volt állása, ezzel szemben Temes megyében a munkanélküliségi ráta 1,51 százalékos, de Kolozs és Arad megyében sem haladja meg a 3 százalékot.
A legtöbb más országbeli beruházót Temes megyének sikerült bevonzania: megyeszerte közel 6100 külföldi cég tevékenykedik. A bánsági térségben egyébként az egy főre jutó éves GDP 47 ezer lej, ezt Brassó követi 43 ezer lejjel, a sorban pedig Szeben megye következik 38 ezer lejjel – mindegyik megye a külföldi beruházóknak köszönhetően termel sokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!