
Jelentős szakadék van az ország leggazdagabb és legszegényebb megyéi között a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulás és a bérek tekintetében.
2014. augusztus 13., 19:202014. augusztus 13., 19:20
A gazdasági mutatók szerint az országban forgalomban lévő pénzmennyiség nagy része Bukarestre, Temes, Brassó, Constanţa és Szeben megyére korlátozódik, míg Vaslui, Botoşani és Teleorman megye nagy részének lakói szegénységben élnek, Erdélyben pedig Kovászna és Máramaros megye van a legnagyobb hátrányban.
A listát vezető megyék a GDP-nek sokszorosát termelik az utolsó pozíciókat elfoglaló térségekhez képest: utóbbiak esetében az egy főre jutó bruttó hazai termék nem éri el a 20 ezer lejt, a gazdag erdélyi megyék ennek több mint kétszeresét termelik, míg Bukarest esetében az egy főre jutó érték 76 ezer lej.
Az Adevărul napilap összeállítása szerint Románia tavalyi 628,6 milliárd lejes GDP-jének ötödét a főváros termelte, további ötödét pedig Temes, Constanţa, Brassó, Prahova és Kolozs megye.
Jelentős eltérések vannak az egyes megyékben jegyzett nettó átlagbérek között is: az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság (CNP) adatai szerint tavaly az összeg Bukarestben elérte a 2400 lejt, ezzel szemben a lista végén álló Hargita megyében mindössze 1100 lej volt a nettó átlagbér.
A juttatások átlagértéke Kolozs, Temes, Brassó, Szeben és Arad megyében haladta meg az 1500 lejt, míg Kovászna és Bihar megyében ez kevesebb volt 1200 lejnél.
A munkanélküliségi ráta tekintetében is sereghajtó Erdélyben Kovászna megye: a munkaerő-elhelyező ügynökség adatai szerint idén júniusban a székelyföldi megye aktív lakosságának több mint 6 százalékának nem volt állása, ezzel szemben Temes megyében a munkanélküliségi ráta 1,51 százalékos, de Kolozs és Arad megyében sem haladja meg a 3 százalékot.
A legtöbb más országbeli beruházót Temes megyének sikerült bevonzania: megyeszerte közel 6100 külföldi cég tevékenykedik. A bánsági térségben egyébként az egy főre jutó éves GDP 47 ezer lej, ezt Brassó követi 43 ezer lejjel, a sorban pedig Szeben megye következik 38 ezer lejjel – mindegyik megye a külföldi beruházóknak köszönhetően termel sokat.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!