Jelentős szakadék van az ország leggazdagabb és legszegényebb megyéi között a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulás és a bérek tekintetében.
2014. augusztus 13., 19:202014. augusztus 13., 19:20
A gazdasági mutatók szerint az országban forgalomban lévő pénzmennyiség nagy része Bukarestre, Temes, Brassó, Constanţa és Szeben megyére korlátozódik, míg Vaslui, Botoşani és Teleorman megye nagy részének lakói szegénységben élnek, Erdélyben pedig Kovászna és Máramaros megye van a legnagyobb hátrányban.
A listát vezető megyék a GDP-nek sokszorosát termelik az utolsó pozíciókat elfoglaló térségekhez képest: utóbbiak esetében az egy főre jutó bruttó hazai termék nem éri el a 20 ezer lejt, a gazdag erdélyi megyék ennek több mint kétszeresét termelik, míg Bukarest esetében az egy főre jutó érték 76 ezer lej.
Az Adevărul napilap összeállítása szerint Románia tavalyi 628,6 milliárd lejes GDP-jének ötödét a főváros termelte, további ötödét pedig Temes, Constanţa, Brassó, Prahova és Kolozs megye.
Jelentős eltérések vannak az egyes megyékben jegyzett nettó átlagbérek között is: az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság (CNP) adatai szerint tavaly az összeg Bukarestben elérte a 2400 lejt, ezzel szemben a lista végén álló Hargita megyében mindössze 1100 lej volt a nettó átlagbér.
A juttatások átlagértéke Kolozs, Temes, Brassó, Szeben és Arad megyében haladta meg az 1500 lejt, míg Kovászna és Bihar megyében ez kevesebb volt 1200 lejnél.
A munkanélküliségi ráta tekintetében is sereghajtó Erdélyben Kovászna megye: a munkaerő-elhelyező ügynökség adatai szerint idén júniusban a székelyföldi megye aktív lakosságának több mint 6 százalékának nem volt állása, ezzel szemben Temes megyében a munkanélküliségi ráta 1,51 százalékos, de Kolozs és Arad megyében sem haladja meg a 3 százalékot.
A legtöbb más országbeli beruházót Temes megyének sikerült bevonzania: megyeszerte közel 6100 külföldi cég tevékenykedik. A bánsági térségben egyébként az egy főre jutó éves GDP 47 ezer lej, ezt Brassó követi 43 ezer lejjel, a sorban pedig Szeben megye következik 38 ezer lejjel – mindegyik megye a külföldi beruházóknak köszönhetően termel sokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!