A cég szentesíti az eszközt. Sokan csak egy-egy pályázat kedvéért alapítanak vállalkozást
Fotó: Pixabay.com
Az első fél évben 53 százalékkal nőtt a cégjegyzékből törölt vállalkozások száma. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint ez az arány kimagasló, és már nem magyarázható a megszokott folyamattal, amikor cégek alakulnak és szűnnek meg.
2019. szeptember 03., 15:022019. szeptember 03., 15:02
Kimagaslóan megnőtt ebben az évben a romániai cégjegyzékből törölt vállalkozások száma. Az országos cégbíróság a napokban nyilvánosságra hozott statisztikai adatai szerint 2019 első hét hónapjában 53 százalékkal növekedett a nyilvántartásból törölt, vagyis felszámolt vállalkozások száma az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Idén augusztus elejéig az országban 74 189 céget töröltek. Szám szerint a legtöbb vállalkozás (8376) Bukarestben szűnt meg, de a fővárosban csak 11,6 százalékos a növekedés. A listán Iaşi megye következik 4065 törölt céggel, ami 108,35 százalékos növekedést jelent, majd Máramaros 2791 törölt céggel 132,5 százalékos növekedéssel, és Kolozs megye 2751 megszüntetett vállalkozással (33,35 százalékos növekedés). A lista végén Ialomiţa megye található, ahol mindössze 529 céget töröltek a jegyzékből, de ez is 55,59 százalékkal több, mint az elmúlt év első felében. Majd a két székely megye következik: Kovászna megyében 554 cég szűnt meg, ez 57,83 százalékkal több, mint tavaly, míg Hargita megyében 617 céget töröltek, ám ez csak 4,05 százalékos növekedést jelent. A százalékarányokat figyelembe véve messzemenően Teleorman megye vezet, ott 174,2 százalékkal ugrott meg a törölt cégek aránya egy év alatt, Beszterce-Naszód megyében 133,2 százalékkal, míg Máramaros megyében 132,5 százalékkal.
„Egy év alatt 53 százalékos arány kimagasló, ez már nem magyarázható a megszokott folyamattal, hogy cégek alakulnak és szűnnek meg” – szögezte le megkeresésünkre Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, a száraz adatok alapján nem lehet pontos következtetéseket levonni, hiszen jó lenne tudni ezeknek a megszüntetett cégeknek az átlag élettartamát. A gazdasági szakértő szerint
Az elmúlt években ugyanis nagyon sok céget hoztak létre a különböző pályázati kiírásokra, azok egy részét azonban, amennyiben nem sikerül megfelelően beindítani, a határidő lejárta és a kötelezettségek megszűnése után felszámolják.
„Az elmúlt években több olyan kiírás volt, amelynek az volt a feltétele, hogy új céget kellett alapítani, ezért nem valós, amikor előrukkolnak, hogy a pályázati támogatások eredményeként több tízezer új cég alakul országszerte, mert azt is követni kellene, hogy ezek közül mennyi marad életképes” – fogalmazta meg Édler András. Hozzátette, a tevékenységi területek nem mérvadók, mert a vállalkozások egy része nem éppen azzal foglalkozik, ami a bejegyzett fő tevékenységi kódja.
Arra is kitért, hogy sok vállalkozás esik áldozatul a hatóságok rossz kommunikációjának, idén például az egyéni vállalkozók (PFA) egy része arra „ébredt”, hogy a Cégbíróság törölte a jegyzékéből a kisvállalkozást, mert nem tartották be az előírásokat, és határidőre nem csökkentették legtöbb ötre a tevékenységi kódokat. Hasonlóképpen a cégeket is törlik, ha a székhelyre kötött bérleti szerződésük lejár, és azt határidőre nem hosszabbítják meg. „Javítani kell a hatóságok és a vállalkozók közötti kommunikációt” – összegzett Édler András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!