Fotó: Pixabay.com
Az Európai Bizottság (EB) a korábban közölt 2,6 százalékról 3,9 százalékra módosította csütörtökön közzétett nyári jelentésében a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, elsősorban az első negyedévben jegyzett meglepően jó ütemű, 5,2 százalékos bővülés hatására.
2022. július 14., 16:122022. július 14., 16:12
2022. július 14., 16:132022. július 14., 16:13
A jövő évre vonatkozó prognózist azonban lefelé módosította az EB, míg előző jelentésében a román gazdaság 3,6 százalékos növekedését vetített előre 2023-ra, most csak 2,9 százalékos növekedéssel számol, tekintve, hogy európai uniós és globális szinten is lassul a bővülés üteme. A növekedés fő mozgatórugói a magánfogyasztás és a beruházások lesznek idén és jövőre is, míg a nettó export visszaveti a bruttó hazai terméket (GDP) és növeli a külkereskedelmi hiányt – áll a jelentésben.
A tavaszi előrejelzésben még 8,9, illetve 5,3 százalékos inflációt valószínűsítettek – emlékeztet az Agerpres.
Az uniós végrehajtó szerv előrejelzései szerint az uniós gazdaság 2022-ben 2,7 százalékkal, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal fog növekedni. Az euróövezetben 2022-ben 2,6 százalékos növekedés várható, amely 2023-ban 1,4 százalékra mérséklődik. A prognózis szerint az éves átlagos infláció 2022-ben az euróövezetben 7,6 százalékos, az EU egészében 8,3 százalékos történelmi csúcson tetőzik, majd 2023-ban 4 százalékra, illetve 4,6 százalékra csökken.
Az Európai Bizottság minden évben két átfogó előrejelzést (tavaszi és őszi), valamint két időközi előrejelzést (téli és nyári) tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és valamennyi tagállamra vonatkozó, valamint uniós és euróövezeti szintű összesített adatokat tartalmaznak.
Az EB következő előrejelzése a 2022. őszi gazdasági előrejelzés lesz, amelyet a tervek szerint 2022 novemberében tesznek majd közzé.
A 2021-es erőteljes bővülést követően 2022-ben 2,6 százalékra lassul a román gazdaság növekedése, ami elsősorban az infláció és az ukrajnai háború számlájára írható – derül ki az Európai Bizottság (EB) hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzéséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!