Fotó: Pixabay.com
Az Európai Bizottság (EB) a korábban közölt 2,6 százalékról 3,9 százalékra módosította csütörtökön közzétett nyári jelentésében a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, elsősorban az első negyedévben jegyzett meglepően jó ütemű, 5,2 százalékos bővülés hatására.
2022. július 14., 16:122022. július 14., 16:12
2022. július 14., 16:132022. július 14., 16:13
A jövő évre vonatkozó prognózist azonban lefelé módosította az EB, míg előző jelentésében a román gazdaság 3,6 százalékos növekedését vetített előre 2023-ra, most csak 2,9 százalékos növekedéssel számol, tekintve, hogy európai uniós és globális szinten is lassul a bővülés üteme. A növekedés fő mozgatórugói a magánfogyasztás és a beruházások lesznek idén és jövőre is, míg a nettó export visszaveti a bruttó hazai terméket (GDP) és növeli a külkereskedelmi hiányt – áll a jelentésben.
A tavaszi előrejelzésben még 8,9, illetve 5,3 százalékos inflációt valószínűsítettek – emlékeztet az Agerpres.
Az uniós végrehajtó szerv előrejelzései szerint az uniós gazdaság 2022-ben 2,7 százalékkal, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal fog növekedni. Az euróövezetben 2022-ben 2,6 százalékos növekedés várható, amely 2023-ban 1,4 százalékra mérséklődik. A prognózis szerint az éves átlagos infláció 2022-ben az euróövezetben 7,6 százalékos, az EU egészében 8,3 százalékos történelmi csúcson tetőzik, majd 2023-ban 4 százalékra, illetve 4,6 százalékra csökken.
Az Európai Bizottság minden évben két átfogó előrejelzést (tavaszi és őszi), valamint két időközi előrejelzést (téli és nyári) tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és valamennyi tagállamra vonatkozó, valamint uniós és euróövezeti szintű összesített adatokat tartalmaznak.
Az EB következő előrejelzése a 2022. őszi gazdasági előrejelzés lesz, amelyet a tervek szerint 2022 novemberében tesznek majd közzé.
A 2021-es erőteljes bővülést követően 2022-ben 2,6 százalékra lassul a román gazdaság növekedése, ami elsősorban az infláció és az ukrajnai háború számlájára írható – derül ki az Európai Bizottság (EB) hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzéséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!