A 2021-es erőteljes bővülést követően 2022-ben 2,6 százalékra lassul a román gazdaság növekedése, ami elsősorban az infláció és az ukrajnai háború számlájára írható – derül ki az Európai Bizottság (EB) hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzéséből.
2022. május 16., 18:322022. május 16., 18:32
Összehasonlításképpen februárban, az ukrajnai invázió előtt még 4,2 százalékos bővülést vetített előre az EB.
Lefelé módosították a román gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzéseket is, tavaszi jelentésében a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékos növekedésével számol az EB, szemben a téli prognózisban szereplő 4,5 százalékkal.
A februári előrejelzésben még 5,3 százalékos inflációt valószínűsítettek erre az évre.
Az államháztartási hiány az EB várakozásai szerint a GDP 7,5 százalékát teszi ki idén, 2023-ban pedig GDP-arányosan 6,3 százalékra csökken.
A hónap elején az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság a korábban becsült 4,3 százalékról 2,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó várakozását. Ez összhangban áll a nemzetközi pénzintézetek legfrissebb becsléseivel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanis nemrég 4,8 százalékról 2,2 százalékra korrigálta a román gazdaság növekedésére vonatkozó idei prognózisát, a Világbank pedig még ennél is kisebb, mindössze 1,9 százalékos GDP-növekedéssel számol legutóbbi jelentésében.
Az idei állami költségvetés 4,6 százalékos gazdasági növekedésre alapoz – közölte az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!