2012. február 29., 08:302012. február 29., 08:30
A gazdasági válság hatásai és következményei a pénzügyi és vállalkozói szektor szempontjából című fórum vendégei Csenteri Levente, a Combridge Kft. vezérigazgatója, valamint Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója volt, a beszélgetést Szőcs Emese közgazdász, a Sapientia EMTE Jogtudományok és Európai tanulmányok tanszékének oktatója moderálta.
Csenteri Levente arra a felvetésre, hogy a hétköznapi embert miként érinti a válság, leszögezte: drágult az élet. Ugyanakkor kiemelte, Magyarországon olcsóbb élni, mint Romániában, azzal együtt, hogy egyes termékek – így az üzemanyag – az anyaországban drágábbak. Hozzáfűzte: Romániában a munkavállalóknak szűkültek a lehetőségei, ezelőtt 5 éve sokkal több lehetőség volt, a kolozsvári munkaerőpiacot hátrányosan érintette például a Nokia kivonulása. Csenteri ugyanakkor elmondta, munkaadóként a válságnak pozitív hozadékai is vannak. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy megtisztult a korábban hektikus munkaerőpiac, továbbá egyre inkább el lehet várni a minőséget és a szolidaritást a munkavállalóktól. A válság további jótékony hatásaként azt emelte ki, hogy megtisztult a gazdaság a gyorsan meggazdagodni kívánó vállalatoktól.
Diósi László a moderátornak a magyar és a román gazdaság közötti különbségeket firtató kérdésére eközben azt mondta, a román jegybank szigorú monetáris politikájának köszönhetően Romániában jól működik a makrogazdaság, ellenben a mikrogazdaság alig. Hozzáfűzte: Magyarországban pont fordítva áll a dolog, ott már negyvenéves hagyománya van a vállalkozásoknak, ellenben nagy az államadósság, és nem stabil a makrogazdaság. „Romániában a mikrogazdaságot, a vállalkozásokat kell rendbe hozni, Magyarországon a makrogazdasági stabilitást kell létrehozni, az adósságot kell csökkenteni” – foglalta össze álláspontját az OTP Románia vezérigazgatója.
Arra a kérdésre, minek köszönhető, hogy mostanában erősödött a forint, Diósi elmondta: „tetszik, nem tetszik, tudomásul kell venni, hogy a világ a közép-kelet-európai térséget egységesen kezeli, megfigyelhető ugyanis, hogy a román lej, a lengyel złoty, a cseh korona és a forint árfolyama kis eltérésekkel együtt mozog”.
A fórumon ugyanakkor mind Csenteri, mind Diósi hangsúlyozta, a versenyképesség szempontjából kulcskérdés, hogy hogyan tudja felvenni az EU a versenyt a távol-keleti országokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok