2012. február 29., 08:302012. február 29., 08:30
A gazdasági válság hatásai és következményei a pénzügyi és vállalkozói szektor szempontjából című fórum vendégei Csenteri Levente, a Combridge Kft. vezérigazgatója, valamint Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója volt, a beszélgetést Szőcs Emese közgazdász, a Sapientia EMTE Jogtudományok és Európai tanulmányok tanszékének oktatója moderálta.
Csenteri Levente arra a felvetésre, hogy a hétköznapi embert miként érinti a válság, leszögezte: drágult az élet. Ugyanakkor kiemelte, Magyarországon olcsóbb élni, mint Romániában, azzal együtt, hogy egyes termékek – így az üzemanyag – az anyaországban drágábbak. Hozzáfűzte: Romániában a munkavállalóknak szűkültek a lehetőségei, ezelőtt 5 éve sokkal több lehetőség volt, a kolozsvári munkaerőpiacot hátrányosan érintette például a Nokia kivonulása. Csenteri ugyanakkor elmondta, munkaadóként a válságnak pozitív hozadékai is vannak. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy megtisztult a korábban hektikus munkaerőpiac, továbbá egyre inkább el lehet várni a minőséget és a szolidaritást a munkavállalóktól. A válság további jótékony hatásaként azt emelte ki, hogy megtisztult a gazdaság a gyorsan meggazdagodni kívánó vállalatoktól.
Diósi László a moderátornak a magyar és a román gazdaság közötti különbségeket firtató kérdésére eközben azt mondta, a román jegybank szigorú monetáris politikájának köszönhetően Romániában jól működik a makrogazdaság, ellenben a mikrogazdaság alig. Hozzáfűzte: Magyarországban pont fordítva áll a dolog, ott már negyvenéves hagyománya van a vállalkozásoknak, ellenben nagy az államadósság, és nem stabil a makrogazdaság. „Romániában a mikrogazdaságot, a vállalkozásokat kell rendbe hozni, Magyarországon a makrogazdasági stabilitást kell létrehozni, az adósságot kell csökkenteni” – foglalta össze álláspontját az OTP Románia vezérigazgatója.
Arra a kérdésre, minek köszönhető, hogy mostanában erősödött a forint, Diósi elmondta: „tetszik, nem tetszik, tudomásul kell venni, hogy a világ a közép-kelet-európai térséget egységesen kezeli, megfigyelhető ugyanis, hogy a román lej, a lengyel złoty, a cseh korona és a forint árfolyama kis eltérésekkel együtt mozog”.
A fórumon ugyanakkor mind Csenteri, mind Diósi hangsúlyozta, a versenyképesség szempontjából kulcskérdés, hogy hogyan tudja felvenni az EU a versenyt a távol-keleti országokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Látogatottsági adatok