2010. május 06., 16:052010. május 06., 16:05
Mugur Isărescu az infláció alakulásáról szóló negyedéves jegybanki jelentés ismertetése során azt mondta: hazugságnak bizonyult a kormányzat azzal kapcsolatos ígérete, hogy a GDP 39 százalékára emeli az államkassza bevételeit, mivel az erre irányuló lépések sorozatosan kudarcot vallottak. Hozzátette, a kormány újabb elbocsátásokkal számol a közszférában, ezzel párhuzamosan az adóemelés lehetőségét is vizsgálja. Hozzátette, 2009 végén az államkassza bevételei a GDP 31 százalékát érték el.
Arról is beszélt a BNR-elnök, hogy a legnagyobb felelősséggel járó döntések politikai jellegűek, ezért szakértői kormány helyett a politikusoknak kell vállalniuk az ország vezetését. A szakértői kormány létrehozásának lehetőségét az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) vetette fel szerdán.
Mugur Isărescu a kormányfővel és több miniszterrel együtt Traian Băsescu államfővel vitatták meg az IMF-megállapodás bizonyos vetületeit. A jelenleg Romániában tartózkodó IMF-küldöttség úgy döntött, hogy két nappal meghosszabbítja misszióját, mivel egyelőre nem sikerült megállapodnia a bukaresti vezetéssel, hogy milyen eszközökkel lehet fedezni a költségvetési hiányt.
Az elmúlt napokban több forrásból is kiszivárgott, hogy a tervek között szerepel a jelenleg 19 százalékos áruforgalmi adó (áfa – TVA) és a 16 százalékos egységes adókulcs több százalékpontos növelése.
A jegybank ellenzi az áfa-emelést, Isărescu szerint az adók növelés is ártana a gazdaságnak. A BNR-elnök csütörtökön azt mondta: Románia fordulópont előtt áll, el kell döntenie, hogy szociális államot kíván-e, és ha igen, akkor valóban adóemelés szükséges, mivel ez gazdasági beavatkozásokat feltételez, ehhez pedig növelni kell az államkassza bevételeit.
„Választanunk kell egy követendő modellt, mivel a jelenlegi nem nevezhető annak. Fordulópont előtt vagyunk, és döntenünk kell. Aggasztónak tartom a társadalmi vita minőségét, mivel az kitartóan szociális, de alacsony jövedelmű államot akar. Ilyesmi sehol a világon nincs” – fogalmazott Mugur Isărescu.
A jegybank elnöke szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a kormány szigorúan alkalmazná az IMF-fel közösen leszögezett reformintézkedéseket és ne emelje az adók szintjét, mivel egy gyengélkedő gazdaság számára ez nem kívánatos.
A Mediafax hírügynökség az IMF-küldöttség és a kormány közti tárgyalásokhoz közel álló forrásokból úgy tudja, hogy a költségvetési hiány adóemelés nélkül is a GDP 7 százaléka alatt tartható lenne drasztikus személyzetcsökkentéssel a közszférában.
Traian Băsescu államfő csütörtök délelőtt a kormánykoalíció pártjaival konzultált az IMF-fel folyó tárgyalásokról. A találkozón Emil Boc kormányfő és Markó Béla miniszterelnök-helyettesen kívül részt vett Gabriel Oprea, a függetlenek frakciójának vezetője, valamint Varujan Pambuccian, a kisebbségek képviselőházi csoportjának vezetője is.
Markó Béla sajtótájékoztatón azt mondta: a Cotroceni-palotában tartott megbeszélésen különböző megoldási változatokról és alternatívákról esett szó.
Vannak alternatívák – mondta Markó –, „vagy növeljük az adókat, vagy csökkentjük a költségvetési kiadásokat. „Egy dolog biztos: nagyon szigorú és fájdalmas intézkedéseket kell gyakorlatba ültetnünk. Máskülönben nem lehet biztosítani a költségvetés egyensúlyát” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.