Ismét a kereskedelmi és iparkamarák koordinálhatják a cégbíróságokat

Jóvátételnek nevezte Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Krónikának nyilatkozva, hogy a képviselők tegnap végső döntéshozó fórumként úgy döntöttek, a cégbíróság az Igazságügyi Minisztérium fennhatósága alól visszakerül a kamarákhoz. A cégjegyzéket ugyanis még a kilencvenes évek elején a kereskedelmi kamara alakította meg holland mintára, majd működtette éveken keresztül.

„Amikor 2002-ben az Igazságügyi Minisztériumhoz helyezték át a már jól működő, bejáratott cégbíróságot, tulajdonképpen államosítás történt” – emlékezett vissza Rosner, aki szerint azzal, hogy a cégjegyzék újra a kereskedelmi és iparkamarához kerül, a vállalkozók is közelebb jutnak a rendszerhez, jobban alakul majd a kapcsolat az üzletemberek és az érdekeiket képviselni hivatott civil szervezet között.

Együtt könnyebb lesz?

„A kilencvenes években úgy tűnt, nem kell hozzáértés, hogy valaki sikeresen vállalkozzon, ellenben a jelenlegi válság azt bizonyítja, hogy csak a tudatos, szakértő, jól értesült vállalkozó tud megmaradni a piacon. Ebben a kamara és a cégbíróság együtt tudja segíteni a vállalkozókat” – részletezte a szakember, ismételten kiemelve, hogy visszalépés volt, amikor 2002-ben a cégjegyzéket és ezzel együtt a kereskedelmi információt kivették a gazdasági élet aktív szereplőinek érdekeit képviselő kamarától, és ilyen módon az már nem lehetett hasznos számukra.

Rosner leszögezte, a mostani módosítással az intézmény újra „közérdekű lesz”. Ugyanis – mint részletezte – a kamara a cégjegyzék információit felhasználva tud segíteni az üzletembereknek, csoportosítani, elemezni lehet majd a begyűjtött adatokat, továbbá tanácsot tudnak adni, milyen ágazatban érdemes beruházni vagy terjeszkedni, partnereket tudnak közvetíteni, tájékoztatni tudnak arról is, hogy éppen minek van piaca, vagy melyek a hiányzó ágazatok. Rosner szerint az is fontos szempont, hogy a cégjegyzéket ezentúl már a politikumtól és a mindenkori kormánytól független civil szervezet, vagyis a kamara kezeli.

Bevált módszer

Mint tájékoztatott, a kamararendszer Európában 400, ebben a térségben 170 éve működik, erre a kiforrott múltra alapozva pedig szerinte a tagok el tudják dönteni a prioritásokat. Rosner szerint a most elfogadott törvénynek változatlanul hiányossága az a tény, hogy a cégbíróság által megvalósított pluszjövedelmet továbbra is be kell fizetni az államkasszába.

„Remélem, ezen idővel még lehet módosítani, hiszen a kisebb megyék kamaráinak nincs pénzük, hogy európai uniós alapokat hívjanak le, mert nem tudják kifizetni az önrészt” – hangsúlyozta a Kovászna megyei kamara elnöke.

Mint emlékeztetett, a cégbíróság által alkalmazott díjszabásokat továbbra is a kormány határozza meg. „Amíg a cégjegyzékeket működtették, a kamarák megyei szervezetei sikeresen megalapozták az anyagi hátterüket. Kovászna megyében például korszerűen felszerelt székházban tevékenykednek” – idézte fel Rosner.

A cégbíróság Kovásznai megyei képviselői lapunk megkeresésére elzárkóztak attól, hogy állást foglaljanak a kérdésben, kifejtve, hogy erre nincs felhatalmazásuk.

Nem lojális konkurencia?

A képviselők egyébként tegnap 242 igen, 36 nem szavazattal és 8 tartózkodással bólintották rá a jogszabályra, amelyet korábban a szenátus elutasított. A jogszabályt a demokrata-liberálisok utasították vissza, az ellenzék szinte egyhangúlag foglalt mellette állást. A PDL-s politikusok a nem lojális konkurencia előretörésével riogatnak, ugyanis a jogszabály érvénybelépése esetén attól tartanak, hogy a kereskedelmi kamarák túlságosan meggazdagodnak a cégbejegyzésekből befolyó összegek révén.

Daniel Oajdea demokrata-liberális képviselő a plénumban úgy nyilatkozott, a teljes cégadatbázis kamarákhoz kerülése „immorális, ellentmond a jóérzésnek és nem lojális konkurenciát teremt”. Eugen Nicolăescu liberális képviselő azzal vágott vissza, hogy a jogszabálynak tulajdonképpen az a lényege, hogy ezáltal végre kikerül az állam felügyeletéből a teljes magánszektor.

Márton Árpád, az RMDSZ-es képviselők frakcióvezetője kijelentette, a szövetségen belül a vélemények megoszlanak, ám szerinte nem lehet nem lojális konkurenciáról beszélni, ugyanakkor – tette hozzá – most is hozzáférhetőek a cégbejegyzési információk. A cégbíróságok kereskedelmi kamarákhoz történő átkerüléséről szóló törvénytervezetet 2008-ban terjesztették a parlament elé szociáldemokrata, nemzeti liberális, RMDSZ-es honatyák, valamint a nemzeti kisebbségek képviselői.