2012. november 16., 07:372012. november 16., 07:37
Egyértelmű tehát, hogy nem lehet tartani a tavalyi év végén, illetve még az idei év elején is becsült 1 százalék feletti növekedési célkitűzést. Ezt már az év közepe táján látták egyébként az elemzők és a gazdasági szakemberek, akik már akkoriban rontották a korábbi becsléseiket. A statisztikai intézet például akkortájt módosította lefele, 0,7 százalékra a célkitűzést, míg Románia nemzetközi hitelezői is akkortól 1 százalék alatti növekedésről beszélnek.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött hitelmegállapodást okolja a gazdasági viszszaesés miatt Ilie Şerbănescu gazdasági elemző, aki – mint korábban a Krónikának is nyilatkozta – ismételten leszögezte, megszorítások közepette nem lehet GDP-növekedésre számítani. A rossz mutató mögött álló másik lehetséges okként az elemző azt hozta fel, hogy a román gazdaságot nagyon nagy mértékben tartja ellenőrzés alatt a külföldi tőke, amelynek „nem a gazdasági növekedés előidézése a dolga, hanem a profittermelés”.
„Természetesen viszszaesés tapasztalható a román gazdaságban, ez a trend pedig az elkövetkezőkben is folytatódni fog” – fogalmazta meg a csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok kapcsán az elismert elemző. Szerinte egyszerűen nincs, ami gazdaságnövekedést eredményezhetne, s az is előfordulhat, hogy a hivatalos növekedési becslések ellenére is recesszióba sülylyed az ország. Şerbănescu egyébként arra is kitért, hogy a közvélekedéssel ellentétben, nem az aszály okozta rossz agrárév eredményezte a visszaesést.
Ha recesszióról nem is beszélnek, de nem zárják ki, hogy a 2012-es esztendő a stagnálás éve lesz Romániában az Erste osztrák csoport elemzői, akik egyébként csütörtökön a korábbi 0,7 százalékos növekedési előrejelzésüket 0 százalékra rontották. Indoklásukban leszögezték, ennek oka, hogy az euróövezet újfent receszszióba süllyedt. Az Erste elemzői szerint viszont valószínűleg a rossz mezőgazdasági termés húzta vissza a leginkább a román gazdaságot, miközben az ipari termelés, valamint az építőipar visszaesése tovább rontott a helyzeten. Egyébként az osztrák csoport szakemberei egyúttal módosították a román gazdaság 2013-as kilátásait, a korábbi 1,9 százalékos növekedési prognózist az eurózóna kilátásai miatt 1,1 százalékra rontották.
Hasonlóképpen vélekedik Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank elnöke – aki egyben a Külföldi Beruházók Tanácsának (CIS) az elnöke is –, aki szintén azt mondja, hogy az igen gyenge mezőgazdasági termés, illetve a kiszámíthatóság hiánya vezetett a GDP visszaeséséhez. „Az agrárium eredményei bizonyára hozzájárultak a GDP visszaeséséhez, de meggyőződésem, hogy az euróövezet szintjén tapasztalható kiszámíthatatlanság is okolható. Nehéz úgy kommentálni, hogy nem láttam minden adatot, de ezek semmiképpen sem jó hírek. Azokat a tényezőket kell szem előtt tartanunk, amelyek gazdasági növekedéshez vezetnek” – fogalmazott a szakember. Szerinte ugyanis jelenleg az a kulcskérdés, hogyan alakul a jövő. Mint hangsúlyozta, politikai, törvénykezési stabilitásra van feltétlenül szükség, valamint egy hosszú távú stratégiára. „Két tényezőt kell szem előtt tartanunk. Fogyasztásra van szükségünk, a fogyasztók bizalmára és természetesen, beruházásokra” – vallja Steven van Groningen, aki szerint Romániában megvan a potenciál, azonban „túl kevés szó esik arról, hogy mit akarunk tenni”.
Nem borúlátó eközben a most nyilvánosságra hozott adatsorok miatt Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsosa. Mint csütörtökön elmondta, a jegybank arra számít, hogy a GDP az idei év végére 0,5 és 1 százalék közötti értékkel bővül. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy várakozásaik szerint a negyedik évnegyed lényegesen jobb lesz az előzőnél, ugyanis a romániai lakosság a karácsony közeledtével lényegesen többet vásárol, a fogyasztás növekedése pedig előre lendíti majd az ország gazdaságát.
Amint arról korábban beszámoltunk, nem számítanak egyébként stagnálásra vagy recesszióra a nemzetközi hitelezők képviselői sem. Az Európai Bizottság által a múlt héten közzétett prognózis, ha a korábbi becslésekhez képest rontotta is Románia gazdasági kilátásait, 0,8 százalékos GDP-növekedést vetített elő az idei év végére, aminek a legfőbb mozgatója meglátásuk szerint a belföldi kereslet lesz. Az EB szakértői jövőre már 2,2 százalékos gazdasági növekedésre számítanak.
| Az Európai Unió 27 tagállamának hazai összterméke (GDP) 0,1 százalékkal nőtt, ezen belül az euróövezet 17 tagországában 0,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest – közölte csütörtökön első becslésében az Eurostat, az Unió statisztikai hivatala. Az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben 0,6 százalékkal, az EU-ban pedig 0,4 százalékkal csökkent a GDP. Az euróövezet GDP-je már két egymást követő negyedévben csökkent, ami azt jelenti, hogy az eurózóna, 2009 óta másodszor, technikai recesszióba került. Az övezet GDP-je a második negyedévben 0,2 százalékkal esett. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb mértékben, 1,1 százalékkal Hollandiában hanyatlott a gazdaság. A további sorrend: Portugália (-0,8 százalék), Ciprus (-0,5), Spanyolország és Csehország (-0,3), Olaszország (-0,2). Ausztriában 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Görögországból nem érkezett adat. Az euróövezetben a múlt év harmadik negyedéhez képest a legnagyobb, 7,2 százalékos visszaesést Görögország szenvedte el, majd Portugália (-3,4 százalék), Olaszország (-2,4), Ciprus (-2,3) és Spanyolország (-1,6) következik. Hollandiában 1,4 százalékkal, Finnországban 0,8 százalékkal, Belgiumban pedig 0,3 százalékkal maradt el a GDP az egy évvel korábbi értékétől. A legnagyobb növekedést az előző negyedévvel összevetve 1,7-1,7 százalékkal Észtország és Lettország mutatta fel. A múlt év harmadik negyedéhez képest 5,3 százalékkal Lettországban nőtt a leggyorsabb ütemben a GDP, majd 3,4 százalékkal Észtország és 3,3 százalékkal Litvánia következik. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok