2012. november 16., 07:372012. november 16., 07:37
Egyértelmű tehát, hogy nem lehet tartani a tavalyi év végén, illetve még az idei év elején is becsült 1 százalék feletti növekedési célkitűzést. Ezt már az év közepe táján látták egyébként az elemzők és a gazdasági szakemberek, akik már akkoriban rontották a korábbi becsléseiket. A statisztikai intézet például akkortájt módosította lefele, 0,7 százalékra a célkitűzést, míg Románia nemzetközi hitelezői is akkortól 1 százalék alatti növekedésről beszélnek.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött hitelmegállapodást okolja a gazdasági viszszaesés miatt Ilie Şerbănescu gazdasági elemző, aki – mint korábban a Krónikának is nyilatkozta – ismételten leszögezte, megszorítások közepette nem lehet GDP-növekedésre számítani. A rossz mutató mögött álló másik lehetséges okként az elemző azt hozta fel, hogy a román gazdaságot nagyon nagy mértékben tartja ellenőrzés alatt a külföldi tőke, amelynek „nem a gazdasági növekedés előidézése a dolga, hanem a profittermelés”.
„Természetesen viszszaesés tapasztalható a román gazdaságban, ez a trend pedig az elkövetkezőkben is folytatódni fog” – fogalmazta meg a csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok kapcsán az elismert elemző. Szerinte egyszerűen nincs, ami gazdaságnövekedést eredményezhetne, s az is előfordulhat, hogy a hivatalos növekedési becslések ellenére is recesszióba sülylyed az ország. Şerbănescu egyébként arra is kitért, hogy a közvélekedéssel ellentétben, nem az aszály okozta rossz agrárév eredményezte a visszaesést.
Ha recesszióról nem is beszélnek, de nem zárják ki, hogy a 2012-es esztendő a stagnálás éve lesz Romániában az Erste osztrák csoport elemzői, akik egyébként csütörtökön a korábbi 0,7 százalékos növekedési előrejelzésüket 0 százalékra rontották. Indoklásukban leszögezték, ennek oka, hogy az euróövezet újfent receszszióba süllyedt. Az Erste elemzői szerint viszont valószínűleg a rossz mezőgazdasági termés húzta vissza a leginkább a román gazdaságot, miközben az ipari termelés, valamint az építőipar visszaesése tovább rontott a helyzeten. Egyébként az osztrák csoport szakemberei egyúttal módosították a román gazdaság 2013-as kilátásait, a korábbi 1,9 százalékos növekedési prognózist az eurózóna kilátásai miatt 1,1 százalékra rontották.
Hasonlóképpen vélekedik Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank elnöke – aki egyben a Külföldi Beruházók Tanácsának (CIS) az elnöke is –, aki szintén azt mondja, hogy az igen gyenge mezőgazdasági termés, illetve a kiszámíthatóság hiánya vezetett a GDP visszaeséséhez. „Az agrárium eredményei bizonyára hozzájárultak a GDP visszaeséséhez, de meggyőződésem, hogy az euróövezet szintjén tapasztalható kiszámíthatatlanság is okolható. Nehéz úgy kommentálni, hogy nem láttam minden adatot, de ezek semmiképpen sem jó hírek. Azokat a tényezőket kell szem előtt tartanunk, amelyek gazdasági növekedéshez vezetnek” – fogalmazott a szakember. Szerinte ugyanis jelenleg az a kulcskérdés, hogyan alakul a jövő. Mint hangsúlyozta, politikai, törvénykezési stabilitásra van feltétlenül szükség, valamint egy hosszú távú stratégiára. „Két tényezőt kell szem előtt tartanunk. Fogyasztásra van szükségünk, a fogyasztók bizalmára és természetesen, beruházásokra” – vallja Steven van Groningen, aki szerint Romániában megvan a potenciál, azonban „túl kevés szó esik arról, hogy mit akarunk tenni”.
Nem borúlátó eközben a most nyilvánosságra hozott adatsorok miatt Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsosa. Mint csütörtökön elmondta, a jegybank arra számít, hogy a GDP az idei év végére 0,5 és 1 százalék közötti értékkel bővül. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy várakozásaik szerint a negyedik évnegyed lényegesen jobb lesz az előzőnél, ugyanis a romániai lakosság a karácsony közeledtével lényegesen többet vásárol, a fogyasztás növekedése pedig előre lendíti majd az ország gazdaságát.
Amint arról korábban beszámoltunk, nem számítanak egyébként stagnálásra vagy recesszióra a nemzetközi hitelezők képviselői sem. Az Európai Bizottság által a múlt héten közzétett prognózis, ha a korábbi becslésekhez képest rontotta is Románia gazdasági kilátásait, 0,8 százalékos GDP-növekedést vetített elő az idei év végére, aminek a legfőbb mozgatója meglátásuk szerint a belföldi kereslet lesz. Az EB szakértői jövőre már 2,2 százalékos gazdasági növekedésre számítanak.
| Az Európai Unió 27 tagállamának hazai összterméke (GDP) 0,1 százalékkal nőtt, ezen belül az euróövezet 17 tagországában 0,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest – közölte csütörtökön első becslésében az Eurostat, az Unió statisztikai hivatala. Az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben 0,6 százalékkal, az EU-ban pedig 0,4 százalékkal csökkent a GDP. Az euróövezet GDP-je már két egymást követő negyedévben csökkent, ami azt jelenti, hogy az eurózóna, 2009 óta másodszor, technikai recesszióba került. Az övezet GDP-je a második negyedévben 0,2 százalékkal esett. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb mértékben, 1,1 százalékkal Hollandiában hanyatlott a gazdaság. A további sorrend: Portugália (-0,8 százalék), Ciprus (-0,5), Spanyolország és Csehország (-0,3), Olaszország (-0,2). Ausztriában 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Görögországból nem érkezett adat. Az euróövezetben a múlt év harmadik negyedéhez képest a legnagyobb, 7,2 százalékos visszaesést Görögország szenvedte el, majd Portugália (-3,4 százalék), Olaszország (-2,4), Ciprus (-2,3) és Spanyolország (-1,6) következik. Hollandiában 1,4 százalékkal, Finnországban 0,8 százalékkal, Belgiumban pedig 0,3 százalékkal maradt el a GDP az egy évvel korábbi értékétől. A legnagyobb növekedést az előző negyedévvel összevetve 1,7-1,7 százalékkal Észtország és Lettország mutatta fel. A múlt év harmadik negyedéhez képest 5,3 százalékkal Lettországban nőtt a leggyorsabb ütemben a GDP, majd 3,4 százalékkal Észtország és 3,3 százalékkal Litvánia következik. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok