Megfúrva. Nem rendezi a számlát az állam a szerelőcégekkel szemben
Fotó: Pixabay.com
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
2024. április 11., 21:112024. április 11., 21:11
Mint ismeretes, az immár több kiadást megélt, jelenleg a 2023-as kiírás kivitelezési szakaszában lévő program keretében fejenként 20 ezer lejes támogatást adnak a – legkevesebb 2000 lejes önrészt biztosító – háztulajdonosoknak on-grid, azaz az országos hálózatra csatlakoztatott napelemrendszer megvásárlása, beüzemelése esetén. Csakhogy ezt a pénzt csupán a szerelés után kapják meg a Környezetvédelmi Alap (AFM) által lebonyolított programban részt vevő cégek.
Az Adrem nevű szerelőcég még a 2021-es kiírás után is csak a beígért összeg töredékét kapta meg az államtól, pedig a telepítéseket már csaknem egy éve befejezte. „A Zöldház program nem rosszul, hanem nagyon rosszul működik. A hírhedt buktatókon túl, melyek óhatatlanul felmerülnek egy új program keretében, és egy részüket kijavították, például nekünk – és nem vagyunk az egyedüliek – 7 millió lejt kell kapnunk az összesen 8 millióból” – panaszolta az Economica.net portálnak Corneliu Bodea cégvezető.
Hozzátette: 2022 végén kezdték a szereléseket és 2023 közepén fejezték be. Utána három-négy hónapot tartott a szükséges iratok benyújtása az AFM-hez, ami után beléptek a „zavarosba”. Elmondása szerint itt már nincsenek határidők, az sem tiszta, hogyan kell kinéznie egy benyújtott iratcsomónak. Az AFM egyik munkatársa további papírokat kér, amelyekről sehol nem volt szó, a másik elengedi ugyanazt a dossziét.
Hat hónappal azután, hogy minden rendben találtak a hatóságnál, csupán egymillió lejt utaltak át a nyolcból, amit rendkívül igazságtalannak tart a vállalkozó, ezért kész pert indítani az AFM ellen. Főleg annak tudatában, hogy az övéknél súlyosabb esetekről is tud, ugyanis nekik csak üzleti forgalmuk 2-3 százaléka származik a Zöldház programból, viszont másoké 50 százalék fölötti. Olyan cégekről is tud, amelyek fizetésképtelenné váltak már a késlekedések miatt.
Mint ismeretes, a 2023-as, jelenleg is zajló kiírásban nem először fordulna elő, hogy bírósági ügy lesz a Zöldházból. A programot szeptember 26-án a nagyváradi ítélőtábla döntése nyomán felfüggesztették, miután egy napelemeket forgalmazó nagyváradi vállalkozás bepanaszolta a Környezetvédelmi Alapot, amiért – állítása szerint jogtalanul – kizárták a program lebonyolításából. A környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére a peres felek novemberben tárgyalóasztalhoz ültek, és a Dhelectric System Kft. beleegyezett keresete visszavonásába, ha az AFM újabb pályázatot hirdet a szerelőcégeknek a program lebonyolításában való részvételre.
Amikor a Környezetvédelmi Alap eleget tett ennek a kérésnek, a Dhelectric System a legfelsőbb bíróságnak és a nagyváradi ítélőtáblának is jelezte, hogy visszavonja a keresetét. A hercehurca azonban több hónapos késést eredményezett a lebonyolítás ütemtervében.
Újra elérhetővé válik kedden 10 órakor a fotovoltaikus rendszerek telepítését támogató Zöldház program online alkalmazása.
Romániában a termelő-fogyasztók (prosumer) által beüzemelt napelemrendszerek névleges teljesítménye nagyságrendileg már elérte az 1400 megawattot, ez megfelel a cernavodai atomerőmű két blokkja együttes teljesítményének – derül ki az ANRE jelentéséből.
Minden bizonnyal visszaállítják a kifogásolt határértéket, így az áramszolgáltatóknak semmilyen okuk nem lesz arra, hogy a napelemeseket segítő új törvényre hivatkozva általános áremelést eszközöljenek – jelentette ki a Krónikának Antal Lóránt.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!