Megfúrva. Nem rendezi a számlát az állam a szerelőcégekkel szemben
Fotó: Pixabay.com
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
2024. április 11., 21:112024. április 11., 21:11
Mint ismeretes, az immár több kiadást megélt, jelenleg a 2023-as kiírás kivitelezési szakaszában lévő program keretében fejenként 20 ezer lejes támogatást adnak a – legkevesebb 2000 lejes önrészt biztosító – háztulajdonosoknak on-grid, azaz az országos hálózatra csatlakoztatott napelemrendszer megvásárlása, beüzemelése esetén. Csakhogy ezt a pénzt csupán a szerelés után kapják meg a Környezetvédelmi Alap (AFM) által lebonyolított programban részt vevő cégek.
Az Adrem nevű szerelőcég még a 2021-es kiírás után is csak a beígért összeg töredékét kapta meg az államtól, pedig a telepítéseket már csaknem egy éve befejezte. „A Zöldház program nem rosszul, hanem nagyon rosszul működik. A hírhedt buktatókon túl, melyek óhatatlanul felmerülnek egy új program keretében, és egy részüket kijavították, például nekünk – és nem vagyunk az egyedüliek – 7 millió lejt kell kapnunk az összesen 8 millióból” – panaszolta az Economica.net portálnak Corneliu Bodea cégvezető.
Hozzátette: 2022 végén kezdték a szereléseket és 2023 közepén fejezték be. Utána három-négy hónapot tartott a szükséges iratok benyújtása az AFM-hez, ami után beléptek a „zavarosba”. Elmondása szerint itt már nincsenek határidők, az sem tiszta, hogyan kell kinéznie egy benyújtott iratcsomónak. Az AFM egyik munkatársa további papírokat kér, amelyekről sehol nem volt szó, a másik elengedi ugyanazt a dossziét.
Hat hónappal azután, hogy minden rendben találtak a hatóságnál, csupán egymillió lejt utaltak át a nyolcból, amit rendkívül igazságtalannak tart a vállalkozó, ezért kész pert indítani az AFM ellen. Főleg annak tudatában, hogy az övéknél súlyosabb esetekről is tud, ugyanis nekik csak üzleti forgalmuk 2-3 százaléka származik a Zöldház programból, viszont másoké 50 százalék fölötti. Olyan cégekről is tud, amelyek fizetésképtelenné váltak már a késlekedések miatt.
Mint ismeretes, a 2023-as, jelenleg is zajló kiírásban nem először fordulna elő, hogy bírósági ügy lesz a Zöldházból. A programot szeptember 26-án a nagyváradi ítélőtábla döntése nyomán felfüggesztették, miután egy napelemeket forgalmazó nagyváradi vállalkozás bepanaszolta a Környezetvédelmi Alapot, amiért – állítása szerint jogtalanul – kizárták a program lebonyolításából. A környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére a peres felek novemberben tárgyalóasztalhoz ültek, és a Dhelectric System Kft. beleegyezett keresete visszavonásába, ha az AFM újabb pályázatot hirdet a szerelőcégeknek a program lebonyolításában való részvételre.
Amikor a Környezetvédelmi Alap eleget tett ennek a kérésnek, a Dhelectric System a legfelsőbb bíróságnak és a nagyváradi ítélőtáblának is jelezte, hogy visszavonja a keresetét. A hercehurca azonban több hónapos késést eredményezett a lebonyolítás ütemtervében.
Újra elérhetővé válik kedden 10 órakor a fotovoltaikus rendszerek telepítését támogató Zöldház program online alkalmazása.
Romániában a termelő-fogyasztók (prosumer) által beüzemelt napelemrendszerek névleges teljesítménye nagyságrendileg már elérte az 1400 megawattot, ez megfelel a cernavodai atomerőmű két blokkja együttes teljesítményének – derül ki az ANRE jelentéséből.
Minden bizonnyal visszaállítják a kifogásolt határértéket, így az áramszolgáltatóknak semmilyen okuk nem lesz arra, hogy a napelemeseket segítő új törvényre hivatkozva általános áremelést eszközöljenek – jelentette ki a Krónikának Antal Lóránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!