
Nincs eredmény. A kormányalakításra készülő pártok kedden sem jutottak megállapodásra a költségvetési hiány csökkentéséről, szerdán újabb tárgyalási forduló következik
Fotó: Borbély Fanni
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
2025. június 11., 08:322025. június 11., 08:32
Mint ismeretes, Nicușor Dan és az általa kormányzásra felkért négy politikai párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ – hétfő óta folytat egyeztetéseket az államfői hivatal képviselőivel a költségvetési hiány csökkentéséről és a leendő koalícióról.
A keddi forduló öt órán át tartott, de konkrét eredmény ezúttal sem született.
Az értesülések szerint
ám nem tudtak megegyezni arról, hogy blokkolják az új munkavállalók felvételét, illetve hogy magát a bérekre szánt keretet csökkentsék, vagy a pótlékok összegét.
A csökkentésekhez a javaslatok szerint egyes állami intézmények összevonása és egyes alkalmazottak elbocsátása is szükséges lenne.
A PSD javaslata szerint az élelmiszerek áfája nulla százalékos lenne, szemben a gabonafélékre kivetett 9 százalékos áfával, aminek költségvetési hatása évi 7,6 milliárd lej lenne – mondták politikai források a Digi24-nek.

Eredménytelenül zárultak a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről szóló, a kormányzásra felkért négy párt és a nemzeti kisebbségi frakció képviselőinek részvételével megtartott tárgyalások.
A PSD azt is szeretné, hogy a 4000 lej feletti nyugdíjak után társadalombiztosítási járulékot kelljen fizetni, valamint a szerencsejátékokra és fogadásokra 19 százalékos áfát, plusz további 20 százalékos adót vetnének ki.
A PSD azt is javasolta, hogy a nettó 10 000 lej fölötti jöveldekmekre16 -20 százalékos progresszív adót vezessenek be.
A többi párt ugyanakkor ellenzi a javaslatot.
Ugyanakkor a tárgyalások résztvevői nem csupán ebben nem tudtak megegyezni, hanem
A PSD felvetette, hogy a miniszterelnöki tisztséget rotációs alapon töltsék be – 2027-ig a PNL, majd a 2028-as választásokig a PSD –, ám ezt a PNL és az USR is elvetette, mondván: az országnak stabil kormányra van szüksége.
Az értesülések szerint az ötletet az államfő is elveti.

A költségvetési hiány leszorítását célzó intézkedések elfogadásához tisztázni kell a miniszterelnök személyét is – jelentette ki Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Radu Burnete, Nicușor Dan elnök július elsejétől hivatalba lépőgazdasági tanácsadója ugyanakkor kedden este arról írt közösségi oldalán, hogy a tárgyalásokon sikerült előrelépést elérni.
„Ma a négy párt folytatta a tárgyalásokat a költségvetési-költségvetési intézkedésekről, és előrelépést értek el” – fogalmazott.
– tette hozzá az elnöki tanácsadó.
„A megbeszélések holnap 15:00 órától folytatódnak, a közberuházások elemzésével a kiadások csökkentésére összpontosítva, majd a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedések következnek” – írta.
Mint arról beszámoltunk, a leendő kormánynak hatalmas, 9,3 százalékos költségvetési hiányt kell lefaragnia.
A körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre.
Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja.
Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.
Emellett a banki tranzakcióra kivetendő illeték ötlete is fölmerült.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!