Nincs eredmény. A kormányalakításra készülő pártok kedden sem jutottak megállapodásra a költségvetési hiány csökkentéséről, szerdán újabb tárgyalási forduló következik
Fotó: Borbély Fanni
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
2025. június 11., 08:322025. június 11., 08:32
Mint ismeretes, Nicușor Dan és az általa kormányzásra felkért négy politikai párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ – hétfő óta folytat egyeztetéseket az államfői hivatal képviselőivel a költségvetési hiány csökkentéséről és a leendő koalícióról.
A keddi forduló öt órán át tartott, de konkrét eredmény ezúttal sem született.
Az értesülések szerint
ám nem tudtak megegyezni arról, hogy blokkolják az új munkavállalók felvételét, illetve hogy magát a bérekre szánt keretet csökkentsék, vagy a pótlékok összegét.
A csökkentésekhez a javaslatok szerint egyes állami intézmények összevonása és egyes alkalmazottak elbocsátása is szükséges lenne.
A PSD javaslata szerint az élelmiszerek áfája nulla százalékos lenne, szemben a gabonafélékre kivetett 9 százalékos áfával, aminek költségvetési hatása évi 7,6 milliárd lej lenne – mondták politikai források a Digi24-nek.
Eredménytelenül zárultak a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről szóló, a kormányzásra felkért négy párt és a nemzeti kisebbségi frakció képviselőinek részvételével megtartott tárgyalások.
A PSD azt is szeretné, hogy a 4000 lej feletti nyugdíjak után társadalombiztosítási járulékot kelljen fizetni, valamint a szerencsejátékokra és fogadásokra 19 százalékos áfát, plusz további 20 százalékos adót vetnének ki.
A PSD azt is javasolta, hogy a nettó 10 000 lej fölötti jöveldekmekre16 -20 százalékos progresszív adót vezessenek be.
A többi párt ugyanakkor ellenzi a javaslatot.
Ugyanakkor a tárgyalások résztvevői nem csupán ebben nem tudtak megegyezni, hanem
A PSD felvetette, hogy a miniszterelnöki tisztséget rotációs alapon töltsék be – 2027-ig a PNL, majd a 2028-as választásokig a PSD –, ám ezt a PNL és az USR is elvetette, mondván: az országnak stabil kormányra van szüksége.
Az értesülések szerint az ötletet az államfő is elveti.
A költségvetési hiány leszorítását célzó intézkedések elfogadásához tisztázni kell a miniszterelnök személyét is – jelentette ki Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Radu Burnete, Nicușor Dan elnök július elsejétől hivatalba lépőgazdasági tanácsadója ugyanakkor kedden este arról írt közösségi oldalán, hogy a tárgyalásokon sikerült előrelépést elérni.
„Ma a négy párt folytatta a tárgyalásokat a költségvetési-költségvetési intézkedésekről, és előrelépést értek el” – fogalmazott.
– tette hozzá az elnöki tanácsadó.
„A megbeszélések holnap 15:00 órától folytatódnak, a közberuházások elemzésével a kiadások csökkentésére összpontosítva, majd a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedések következnek” – írta.
Mint arról beszámoltunk, a leendő kormánynak hatalmas, 9,3 százalékos költségvetési hiányt kell lefaragnia.
A körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre.
Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja.
Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.
Emellett a banki tranzakcióra kivetendő illeték ötlete is fölmerült.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
szóljon hozzá!