Nincs eredmény. A kormányalakításra készülő pártok kedden sem jutottak megállapodásra a költségvetési hiány csökkentéséről, szerdán újabb tárgyalási forduló következik
Fotó: Borbély Fanni
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
2025. június 11., 08:322025. június 11., 08:32
Mint ismeretes, Nicușor Dan és az általa kormányzásra felkért négy politikai párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ – hétfő óta folytat egyeztetéseket az államfői hivatal képviselőivel a költségvetési hiány csökkentéséről és a leendő koalícióról.
A keddi forduló öt órán át tartott, de konkrét eredmény ezúttal sem született.
Az értesülések szerint
ám nem tudtak megegyezni arról, hogy blokkolják az új munkavállalók felvételét, illetve hogy magát a bérekre szánt keretet csökkentsék, vagy a pótlékok összegét.
A csökkentésekhez a javaslatok szerint egyes állami intézmények összevonása és egyes alkalmazottak elbocsátása is szükséges lenne.
A PSD javaslata szerint az élelmiszerek áfája nulla százalékos lenne, szemben a gabonafélékre kivetett 9 százalékos áfával, aminek költségvetési hatása évi 7,6 milliárd lej lenne – mondták politikai források a Digi24-nek.
Eredménytelenül zárultak a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről szóló, a kormányzásra felkért négy párt és a nemzeti kisebbségi frakció képviselőinek részvételével megtartott tárgyalások.
A PSD azt is szeretné, hogy a 4000 lej feletti nyugdíjak után társadalombiztosítási járulékot kelljen fizetni, valamint a szerencsejátékokra és fogadásokra 19 százalékos áfát, plusz további 20 százalékos adót vetnének ki.
A PSD azt is javasolta, hogy a nettó 10 000 lej fölötti jöveldekmekre16 -20 százalékos progresszív adót vezessenek be.
A többi párt ugyanakkor ellenzi a javaslatot.
Ugyanakkor a tárgyalások résztvevői nem csupán ebben nem tudtak megegyezni, hanem
A PSD felvetette, hogy a miniszterelnöki tisztséget rotációs alapon töltsék be – 2027-ig a PNL, majd a 2028-as választásokig a PSD –, ám ezt a PNL és az USR is elvetette, mondván: az országnak stabil kormányra van szüksége.
Az értesülések szerint az ötletet az államfő is elveti.
A költségvetési hiány leszorítását célzó intézkedések elfogadásához tisztázni kell a miniszterelnök személyét is – jelentette ki Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Radu Burnete, Nicușor Dan elnök július elsejétől hivatalba lépőgazdasági tanácsadója ugyanakkor kedden este arról írt közösségi oldalán, hogy a tárgyalásokon sikerült előrelépést elérni.
„Ma a négy párt folytatta a tárgyalásokat a költségvetési-költségvetési intézkedésekről, és előrelépést értek el” – fogalmazott.
– tette hozzá az elnöki tanácsadó.
„A megbeszélések holnap 15:00 órától folytatódnak, a közberuházások elemzésével a kiadások csökkentésére összpontosítva, majd a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedések következnek” – írta.
Mint arról beszámoltunk, a leendő kormánynak hatalmas, 9,3 százalékos költségvetési hiányt kell lefaragnia.
A körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre.
Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja.
Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.
Emellett a banki tranzakcióra kivetendő illeték ötlete is fölmerült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!