Várhatóan szeptember 27-én rajtol a napelemes Zöld ház program
Fotó: Pixabay.com
Alapvetően a tavalyi formátumban, viszont jelentős változásokkal, nagyobb megpályázható összeggel és önrésszel, rekordköltségvetéssel bonyolítják le idén a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági beszerzését támogató Zöld ház programot, amely immár energiatárolásra kötelezi az igénylőket. A szerelőcégek jelentkezése már folyamatban van, a háztulajdonosok várhatóan szeptember 27-én kezdik a napelemes „pénzvadászatot”.
2024. szeptember 12., 18:342024. szeptember 12., 18:34
Szeptember 6–13. között zajlik a napelemes szerelőcégek jelentkezése a romániai Zöld ház program 2024-es kiírására, a tavalyi idényben részt vett és idén is érdekelt vállalkozások számára könnyített formában. Ezzel a szakasszal hivatalosan is elrajtolt a jókora pénzbeli támogatással a lakossági zöldenergia-termelést ösztönző, jelentős „számlazsugorodást” eredményező kezdeményezés. Mely a korábbi kiírásokat jellemző bosszantó problémák ellenére töretlen népszerűségnek örvend, így borítékolható, hogy idén is percek alatt szétkapkodják a régiós leosztásban sorra felkínált pénzkeretet.
Idén 30 ezer lejes napelemes támogatás jár
Fotó: Pixabay.com
Amely idén is rekordösszeggel kecsegtet: 2 milliárd lejt bocsátanak a pályázók rendelkezésére. Az európai uniós finanszírozásokból elkülönített büdzséből
hogy későbbi saját felhasználás érdekében tárolni tudja a megtermelt energiatöbblet egy részét, „kímélve” az egyre túlterheltebb országos hálózatot. Hiszen mint ismeretes, a program korábbi kiírásaiban kizárólag úgynevezett on-grid, azaz az országos hálózatra visszatápláló rendszert lehetett vásárolni. Ez a háztartás pillanatnyi energiafogyasztását „állja”, az azon túl megtermelt áramot pedig egyenesen az országos hálózatba küldi. Utóbbi mennyiségért az áramtermelő-fogyasztó (prosumer) kompenzálást kap valamilyen formában.
A kánikula következményei arra késztetik a hatóságokat, hogy lelkileg felkészítsék a lakosságot egy esetleges blackoutra, azaz teljes áramkimaradásra – állapította meg az áramtermelő-fogyasztókat és energiaközösségeket tömörítő szövetség (APCE).
Mostantól azonban úgynevezett hibrid üzemű – továbbra is minimum 3 kwp csúcsteljesítményű – rendszereket lehet vásárolni, amely a pillanatnyi felhasználáson túl megtermelt árammal először feltölti az aksikat, és csak ezután táplálja a hálózatba az esetleges többletenergiát. Az áramtermelő-fogyasztó pedig abban az esetben, amikor nagyobb a fogyasztás, mint a termelés (jellemzően borús időben vagy este-éjjel), először az akkumulátorban tárolt energiát fogyasztja (ingyen), és csak akkor szorul a hagyományos hálózati áramellátásra, amikor előbbi lemerül.
Ezek az idei program legfőbb újításai-változásai. Amúgy a lebonyolítás a tavalyihoz hasonló lesz. A pályázóknak idén is sajátkezűleg kell feltölteniük a szükséges iratokat a programot lebonyolító Környezetvédelmi Alap (AFM) erre a célra létrehozott internetes felületén, amikor a régiójuk számára megnyílik a jelentkezési lehetőség.
A válságok, klímaaggodalmak láttán egyre többen függetlenednének a földgáz és elektromos áram világpiaci árának érthetetlen váltakozásától, kiszámíthatatlanságától, így töretlen a megújuló forrásokat felhasználó energiatermelő berendezések népszerűsége.
Hiszen tavaly a nyolc fejlesztési régió között „osztották szét” a pénzt lakosság- és házszámarányosan. A rajt részleteit még nem közölték, viszont szeptember 27-ei kezdésről beszélnek, és egy-egy régiónak nem három, hanem egyetlen napot szánnának, ugyanis a tapasztalatok szerint percek alatt lenullázódik egy-egy pénzkeret. A jelentkezés várhatóan október 9-én lezárul, és a nyertesek körülbelül november elejétől választhatnak szerelőcéget.
Alapesetben a személyazonosító igazolványát, két adóügyi igazolást – az országos adóhatóságtól (ANAF), illetve a helyi önkormányzattól, melyek bizonyítják, hogy nincsenek tartozásai –, illetve a felszerelésnek helyt adó ingatlan telekkönyvi kivonatát. Abban az esetben, ha az ingatlan kollektív telekkönyvi nyilvántartásban is szerepel (más tulajdonú ingatlanokkal, lakrészekkel közös kivonaton is, például duplexek esetében), utóbbit is csatolni kell.
Havonta több ezer napelemes rendszert telepítenek, a termelő-fogyasztók száma év végére elérheti a 200 ezret. Az ingyenárammal kecsegtető fejlesztés azonban egyelőre a háztulajdonosok kiváltsága, pedig csökkenthetné a társasházakban lakók számláját is.
Oda kell figyelni, hogy a feltöltés napján valamennyi irat érvényes legyen: a személyi ne legyen lejárva, az ANAF-igazolás ne legyen 90, a telekkönyvi kivonat 60, az önkormányzati adóigazolás pedig 30 napnál régebbi (tehát ezeket máris igényelni lehet). Fontos, hogy az igénylő tulajdonos állandó lakcíme is a megjelölt ingatlanba szóljon, a személyiben szereplő cím pedig megegyezzen a telekkönyvben olvashatóval (ha utóbbi nincs így, külön igazolást kell kérni az önkormányzattól).
A napelemek mellé akkumulátort is be kell szerezni
Fotó: Pixabay.com
Az immár több mint 3600 tagot számláló, Napelem AFM pályázók nevű magyar nyelvű nyilvános erdélyi Facebook-csoport létrehozója, Kodok Márton marosvásárhelyi számítástechnikai szakember idén is számos fontos információval, segítséggel szolgált az érdeklődőknek. A többek között a napelemprogram kiírását, lebonyolítását is árgus szemekkel figyelő civil aktivista felhívta a figyelmet, hogy idén is engedélyezik a csűrre, garázsra szerelést is, de kötelezően kell legyen a telekkönyvben egy ház is; duplexek (rész)tulajdonosai még jelentkezhetnek, nagyobb ingatlanokban lakók viszont már nem.
Ezúttal sem lehet cég bejegyezve az ingatlan címére (székhely vagy munkapont), viszont ha külön villanyóra látja el a céges tevékenységre használt helyiségeket, akkor ez nem kizáró ok. Ugyanakkor egy olyan mondat is szerepel az útmutatóban, hogy szintén elfogadható a pályázat, ha „az illetékes hatóságok” igazolják, hogy nem folyik semmiféle kereskedelmi tevékenység az illető ingatlanban. A Facebook-csoportban
A felvetés főként azután vált hangsúlyossá, hogy egy törvénytervezet – melyet elfogadása után Klaus Iohannis államfő visszadobott a parlamentnek – kötelezővé tenné akkumulátorok beszerzését nemcsak a leendő prosumerek számára, hanem visszamenőleges hatállyal is.
Abszurd, amatőr döntésnek, visszaélésnek nevezik szakemberek, érdekképviseletek a parlament szerdai határozatát, mellyel energiatárolásra kötelezik a napelemes áramtermelő-fogyasztókat (legalábbis egy részüket), ráadásul visszamenőleges hatállyal is.
Mivel a Zöld ház program közvitára bocsátott útmutatója nem tette lehetővé kizárólag akkumulátorok telepítését, az áramtermelő-fogyasztók egyénileg és csoportosan is sok száz kérést fogalmaztak meg a Környezetvédelmi Alap felé ez ügyben. Viszont nem jártak sikerrel: csak hibrid üzemű, akkumulátorral ellátott rendszerre lehet pályázni, a korábbi nyertesek nem jelentkezhetnek.
A Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) a napokban közölte, több száz jelzés alapján kérték a helyzet tisztázását az AFM-től. A korábbi „zöld házasok” fejenként 10 ezer lejes támogatást szerettek volna akkuvásárlásra, de nem fogadták el kérésüket. Ám várhatóan törlik vagy nem kérik számon azt a korábbi kitételt, miszerint évekig nem lehet változtatni az állami támogatásból megvásárolt fotovoltaikus rendszeren. Ezt a minap Laurențiu Neculaescu AFM-elnök is megerősítette.
Egyébként az APCE számításai szerint a minimális összeg – 30 ezer lejes támogatás 3 ezer lejes önrésszel – a mai, egyre csökkenő árak mellett elegendő egy egyfázisú háztartási hálózatra kapcsolt 4 kilowattos rendszer telepítésére prémium márkájú inverterrel és akkumulátorokkal. Ezért azt tanácsolják a zöld energia után érdeklődőknek, törekedjenek a minőségre, amikor majd az ajánlatok közül választanak.
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!