Fotó: Mediafax
2012. február 17., 08:172012. február 17., 08:17
Mugur Isărescu és a kereskedelmi bankok között azt követően mérgesedett el a viszony, hogy a folyamatos jegybanki kamatcsökkenés ellenére a pénzintézetek továbbra is magas kamatokkal igyekeznek magukhoz csábítani az ügyfeleket. Noha a központi pénzintézet az irányadó rátát három lépésben 5,5 százalékig csökkentette, az új tőkekövetelményeknek megfelelni akaró bankok között valóságos kamatháború robbant ki, átlagosan 6–7,5 százalékos, nemritkán azonban akár 8 százalékos hozamot ígérnek a betétesek pénzéért.
A jegybank folyamatos kamatcsökkentő politikája tehát egyelőre nem tükröződik a piacokon, legalábbis a betéti és a rég várt hitelkamatok csökkenésében nem. A pénzintézetek vezetői ugyanakkor azt állítják, hogy a bankokat akkor lehetne rávenni az olcsóbb hitelezésre, ha a BNR csökkentené a kötelező tartalékszintet. A román jegybank tavaly tavasszal 5 százalékkal 20 százalékra csökkentette valutában kötelező tartalékok mértékét, míg a lejtartalékot 15 százalékban határozta meg. Isărescu szerint azonban a tartalékok további csökkentése túlzott likviditást eredményezne a piacon, mint fogalmazott: jelenleg is léteznek olyan pénzintézetek, akik jelentős forrástöbblettel rendelkeznek, míg más bankok pénzhiánnyal küzdenek, ami azt jelenti, hogy a likviditáshiány a bankok közötti bizalmatlanság eredménye.
„A román bankpiac likviditása megfelelő, viszont alacsony a fizetőképes ügyfelek száma” – reagált lapunk kérdésére Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. Mint részletezte: tény, hogy a nagyvállalati hitelezés és a nagyprojektek banki finanszírozása még problémás, a kis- és közepes vállalatok esetében azonban jelentősen megnőtt a kihelyezett hitelek aránya.
„A pénzintézetek forráséhsége elsősorban az anyabankok 110 százalékos hitelbetétarány-követelményének tudható be, ám ez idővel csökken majd. A kötelező tartalékráta csökkentése valóban likviditásnövekedést okozna a piacon, a jegybanknak viszont elsődleges célja a pénzügyi stabilitás megőrzése, így csak akkor lazítana a tartalékszinten, ha – mint korábban – biztosítékot kapna a külföldi bankoktól, hogy az így felszabadult források nem hagyják el az országot” – összegzett Diósi László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok