Fotó: Mediafax
2012. február 17., 08:172012. február 17., 08:17
Mugur Isărescu és a kereskedelmi bankok között azt követően mérgesedett el a viszony, hogy a folyamatos jegybanki kamatcsökkenés ellenére a pénzintézetek továbbra is magas kamatokkal igyekeznek magukhoz csábítani az ügyfeleket. Noha a központi pénzintézet az irányadó rátát három lépésben 5,5 százalékig csökkentette, az új tőkekövetelményeknek megfelelni akaró bankok között valóságos kamatháború robbant ki, átlagosan 6–7,5 százalékos, nemritkán azonban akár 8 százalékos hozamot ígérnek a betétesek pénzéért.
A jegybank folyamatos kamatcsökkentő politikája tehát egyelőre nem tükröződik a piacokon, legalábbis a betéti és a rég várt hitelkamatok csökkenésében nem. A pénzintézetek vezetői ugyanakkor azt állítják, hogy a bankokat akkor lehetne rávenni az olcsóbb hitelezésre, ha a BNR csökkentené a kötelező tartalékszintet. A román jegybank tavaly tavasszal 5 százalékkal 20 százalékra csökkentette valutában kötelező tartalékok mértékét, míg a lejtartalékot 15 százalékban határozta meg. Isărescu szerint azonban a tartalékok további csökkentése túlzott likviditást eredményezne a piacon, mint fogalmazott: jelenleg is léteznek olyan pénzintézetek, akik jelentős forrástöbblettel rendelkeznek, míg más bankok pénzhiánnyal küzdenek, ami azt jelenti, hogy a likviditáshiány a bankok közötti bizalmatlanság eredménye.
„A román bankpiac likviditása megfelelő, viszont alacsony a fizetőképes ügyfelek száma” – reagált lapunk kérdésére Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. Mint részletezte: tény, hogy a nagyvállalati hitelezés és a nagyprojektek banki finanszírozása még problémás, a kis- és közepes vállalatok esetében azonban jelentősen megnőtt a kihelyezett hitelek aránya.
„A pénzintézetek forráséhsége elsősorban az anyabankok 110 százalékos hitelbetétarány-követelményének tudható be, ám ez idővel csökken majd. A kötelező tartalékráta csökkentése valóban likviditásnövekedést okozna a piacon, a jegybanknak viszont elsődleges célja a pénzügyi stabilitás megőrzése, így csak akkor lazítana a tartalékszinten, ha – mint korábban – biztosítékot kapna a külföldi bankoktól, hogy az így felszabadult források nem hagyják el az országot” – összegzett Diósi László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Látogatottsági adatok