Isărescu beszólt a bankoknak

Mugur Isărescu és a kereskedelmi bankok között azt követően mérgesedett el a viszony, hogy a folyamatos jegybanki kamatcsökkenés ellenére a pénzintézetek továbbra is magas kamatokkal igyekeznek magukhoz csábítani az ügyfeleket. Noha a központi pénzintézet az irányadó rátát három lépésben 5,5 százalékig csökkentette, az új tőkekövetelményeknek megfelelni akaró bankok között valóságos kamatháború robbant ki, átlagosan 6–7,5 százalékos, nemritkán azonban akár 8 százalékos hozamot ígérnek a betétesek pénzéért.

A jegybank folyamatos kamatcsökkentő politikája tehát egyelőre nem tükröződik a piacokon, legalábbis a betéti és a rég várt hitelkamatok csökkenésében nem. A pénzintézetek vezetői ugyanakkor azt állítják, hogy a bankokat akkor lehetne rávenni az olcsóbb hitelezésre, ha a BNR csökkentené a kötelező tartalékszintet. A román jegybank tavaly tavasszal 5 százalékkal 20 százalékra csökkentette valutában kötelező tartalékok mértékét, míg a lejtartalékot 15 százalékban határozta meg. Isărescu szerint azonban a tartalékok további csökkentése túlzott likviditást eredményezne a piacon, mint fogalmazott: jelenleg is léteznek olyan pénzintézetek, akik jelentős forrástöbblettel rendelkeznek, míg más bankok pénzhiánnyal küzdenek, ami azt jelenti, hogy a likviditáshiány a bankok közötti bizalmatlanság eredménye.

„A román bankpiac likviditása megfelelő, viszont alacsony a fizetőképes ügyfelek száma” – reagált lapunk kérdésére Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. Mint részletezte: tény, hogy a nagyvállalati hitelezés és a nagyprojektek banki finanszírozása még problémás, a kis- és közepes vállalatok esetében azonban jelentősen megnőtt a kihelyezett hitelek aránya.

„A pénzintézetek forráséhsége elsősorban az anyabankok 110 százalékos hitelbetétarány-követelményének tudható be, ám ez idővel csökken majd. A kötelező tartalékráta csökkentése valóban likviditásnövekedést okozna a piacon, a jegybanknak viszont elsődleges célja a pénzügyi stabilitás megőrzése, így csak akkor lazítana a tartalékszinten, ha – mint korábban – biztosítékot kapna a külföldi bankoktól, hogy az így felszabadult források nem hagyják el az országot” – összegzett Diósi László.