
2012. május 16., 08:162012. május 16., 08:16
– Milyen előzményei vannak a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Biotechnológiai Intézete és a Nagyváradi Egyetem közötti együttműködésnek, amelynek köszönhetően közösen pályáztak a határon átnyúló magyar–román program keretében?
– A Nagyváradi Egyetemmel, különösen Wesselényi Tibor professzorral régóta ismerjük egymást, és noha ő matematikus, mi pedig biológusok vagyunk, számos projektben próbáltunk már közösen részt venni. Mivel nem álltak rendelkezésre pályázati források, támogatás hiányában ezek a tervek eddig nem váltak valóra, ennek ellenére régóta dédelgetett álmunk, hogy közösen dolgozzunk, hiszen a két csapat szaktudása jól kiegészíti egymást. A jelenlegi, határon átnyúló magyar–román programon belüli projekt már sikeres pályázást jelentett, így létrejöhetett a két évre, 2011-re és 2012-re szóló, pályázati úton támogatott közös együttműködés.
– Mi a lényege ennek a projektnek, milyen lehetőségeket nyújt a határon átnyúló kármentesítésben a Szegeden létrehozott, Közép-Európa egyik legmodernebb környezetvédelmi laboratóriumának nevezett létesítmény?
– Ennek is megvan a történelme. Biotechnológiai intézetként jó néhány éve kármentesítéssel, baktériumokkal, talaj- és talajvíztisztítás témakörében tevékenykedünk. Felismertük, hogy a laboratóriumban, „sterilebb” körülmények között elvégzett kísérletek eredményei messze nem egyeznek azzal, mint amikor terepen, természetes körülmények között szembesülünk egy szennyezéssel. Ezért arra gondoltunk, hogy kellene egy nagyméretű modellezőeszköz, ehhez pedig egy megfelelő matematikai háttér, amivel modellezni tudjuk ezeket a felszín alatti történéseket.
Mégpedig úgy, hogy természet közeli eredményeket kapjunk, amelyek valóban közel állnak a környezetben végbement folyamatokhoz. Ez a projekt lényege. Mivel mi biológusok és vegyészek vagyunk, nem rendelkezünk matematikai modellezőképességgel, ami viszont a Nagyváradi Egyetemnél adott, éppen ezért ez a két tudás kiválóan kiegészíti egymást. Vagyis mi mérünk, kísérleteket végzünk, majd az ebből származó adatokat a nagyváradi kollégák matematikai modellek segítségével értelmezik.
– Miként hasznosítható ez a tudás, a laboratóriumi munka a gyakorlatban?
– Egyrészt a laboratórium lehetőséget nyújt kutatócserére a két ország között, de más országok szakemberei is jöhetnek olyan alap- és alkalmazott kutatási fejlesztéseket végezni, amire máshol nincs lehetőség. Másrészt az oktatásban: mérnökképzésben, környezetvédelmi szakértők képzésében nagyon jól használható demonstrációs egység. Tehát a kutatócsere és az oktatás a projekt két legfőbb vállalható eredménye.
– Akár további közös román–magyar projektek megvalósítására is lehetőséget nyújthat a kutatómunka? Említhetném itt például a környezetvédelmi problémák, a felszín alatti szennyezések elhárítását, ami az erdélyi ipari létesítmények állapotát ismerve akut jelenségnek számít Erdélyben.
– Nagyon sokféle lehetőség van ennek a rendszernek az alkalmazására. Fontos, hogy megértsük ezeknek a szennyezéseknek a viselkedését, ugyanis egy környezetszennyezés esetén nem látunk le a föld alá, nem tudjuk, milyen irányba, milyen sebességgel terjed. Ebben a rendszerben viszont ezt modellezni tudjuk. Továbbá ha adott például egy Erdélyben történt környezetszenynyezés, ahol speciális talajszennyezés történt, akkor azt pontosan modellezni tudjuk laboratóriumi körülmények között, és javaslatot tudunk tenni arra, hogy milyen kármentesítési beavatkozást kell végezni.
Ez azért lényeges, mert egyféle szennyezésnek az elhárítására létezik mondjuk huszonötféle technológia, és ezzel a rendszerrel nagyon jól megjósolható, hogy valós körülmények között melyiket alkalmazzák. Vagyis „kicsiben” tudjuk modellezni azt, ami természetes körülmények között végbemegy, és arra is választ adunk, hogy egy technológia valóban alkalmas-e erre, vagy sem. Konkrétan például azt, hogy egy olyan talajrétegben, amelyre zagytározót telepítettek, hogyan szivárog a szennyező anyag. Olyan adatgyűjtési szenzorokat fejlesztettünk ki, amelyek itt, Szegeden működnek, és amelyből a váradi kollégák azonnal, valós időben kapják az adatokat.
Vagyis az országhatár miatti fizikai távolság lecsökkent, mindössze másodpercekben mérhető, és mindez az Ön által jelzett zagytározóknál is alkalmazható. Ha az általunk fejlesztett szenzorokat zagytározók köré helyezzük el, akkor akár a környezetvédelmi hatóság, akár a terület tulajdonosa azonnal értesítést kap, ha bármiféle havária történik. Ennek a projektnek az egyik fő fejlesztési iránya ugyanis a nagyon gyors reagálás és a folyamatos adatközlés.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.