
A devizahitelesek eladósodottsága miatt egyaránt felelősség terheli a hiteleseket, a pénzintézeteket és a román nemzeti bankot – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Cătălin Voivozeanu, a svájci frankban kölcsönt felvett személyek szószólója. Szerinte a hatóságoknak olyan megoldást kell találniuk, amelynek nyomán valamennyi érintettre egyforma költség hárul a svájci fizetőeszköz árfolyamának megerősödése miatt.
2015. január 25., 15:472015. január 25., 15:47
2015. január 25., 15:482015. január 25., 15:48
– Ön 2008-ban kötött hitelszerződést egy kereskedelmi bankkal 90 ezer svájci frank felvételéről. Akkor nem tűnt kockázatosnak a svájci fizetőeszközben igényelt kölcsön?
– Egyáltalán nem tűnt kockázatosnak. Már csak azért sem, mert a hatályos törvények alapján jóváhagyták, a Román Nemzeti Bank (BNR) pedig engedélyezte ezeket a hitelmegállapodásokat. Annak ellenére is, hogy a hitelesek eladósodottsági szintje hatalmasra ugrott, bizonyos pénzintézetek esetében megközelítve a kilencven százalékot. A kölcsönszerződéseket kezelő banki tisztviselő akkoriban arról biztosított, hogy a frank a világ legstabilabb valutája, emiatt nincs miért aggódnom.
Amúgy abban az időszakban ez a hitelkonstrukció volt az egyetlen, amelynek esetében megfeleltem a feltételeknek, és hozzájuthattam az igényelt összeghez, sem más valutában, sem lejben nem kaptam volna ekkora kölcsönt. Tehát nem az én opcióm volt a svájci frank, soha nem is járt a kezemben ilyen fizetőeszköz, hiszen lejre átváltva kaptam meg. Soha nem akartam én svájci órát vagy az alpesi ország mit tudom én milyen termékét megvásárolni ebből a pénzből, nekem egyszerűen hitelre volt szükségem.
– Mekkorára rúgott a havi törlesztőrészlete hét évvel ezelőtt, és mekkorára most, a frank soha nem tapasztalt megerősödésekor?
– Eredetileg 1400 lejt törlesztettem havonta, a frank árfolyamának mostani megugrása előtt 2800 lejt, míg a részlet ma már megközelíti a 3700 lejt.
– Anélkül, hogy a magánéletében vájkálnék, engedje meg, hogy megkérdezzem: hogyan boldogul?
– Szociális problémává váltam. De nem csak én, hanem a többi hiteles is, aki svájci frank alapú kölcsönt törleszt, és akiknek a száma hivatalos adatok szerint mintegy 75 ezerre rúg. Ha viszont figyelembe vesszük azokat a kölcsönszerződéseket, amelyek lefutását a pénzintézetek anyabankjukhoz, például Magyarországra vagy Hollandiába helyezték át, a frankban eladósodottak száma több százezerre becsülhető.
– Próbált-e megegyezni az évek folyamán a hitelező bankkal arról, hogy a szerződés újratárgyalásával próbáljanak enyhíteni az árfolyamnövekedés miatt keletkező többletterhein?
– Persze. A bank árengedménye 1,5 százalékos kamatcsökkentésről szólt, amit nem fogadtam el. Nem láttam értelmét lefaragni egy amúgy is tisztességtelenül felszámolt kamatot. Romániában futószalagon születnek a banki hitelszerződésekben meglévő tisztességtelen feltételeket megállapító bírósági ítéletek.
– Nem gondolt arra, hogy több ezer hiteleshez hasonlóan bírósági úton keresse az igazát?
– Én még nem indítottam pert, de ez is lehetséges megoldás lehet.
– A frank árfolyamának elszabadulása óta eltelt időszakban a román jegybank képviselői önöket tették felelőssé a kialakult helyzetért, nem egyszer felelőtlennek nevezve az „egzotikus valutában\" eladósodottakat. Mi a véleménye a BNR álláspontjáról? Egyáltalán milyen intézkedéseket vár a nemzeti banktól?
– Először is azt tudom mondani, hogy már nemigen akad hely szentek számára a kalendáriumban, és a jegybank sem tűnik szentnek a mi esetünkben. A felelősség terhe többfelé oszlik meg a kölcsönszerződések megkötéséért. Egyaránt felelősség terhel bennünket, hiteleseket, a pénzintézeteket, amelyek az ügyfelek eladósodottsági szintjét figyelmen kívül hagyva hagyták jóvá a kölcsönt, ugyanakkor a nemzeti bankot is.
A BNR abban mulasztott, hogy nem élt törvény adta hatáskörével, és nem szabályozta egyértelműen a deviza alapú hitelszerződéseket, nem tett semmit a svájci frank alapú kölcsönök korlátozása, betiltása érdekében. Ausztriában nagyon kevés a svájcifrank-hitel, Franciaországban betiltották, nálunk viszont nem. Szerintem a felelősség több szereplőt terhel, nemcsak bennünket, nem véletlenül nevezik felelős, megbízható kölcsönzésnek is a hitelezési eljárást. A kereskedelmi bankok azonban nem vették figyelembe ezt az elvet, futószalagon ontották a hitelszerződéseket, nem gondolva a jövőre.
– Mi a véleménye a kormány és a parlament napirendjén szereplő, a hitelesek megsegítését célzó kezdeményezésekről?
– Ismerjük ezeket a javaslatokat. A hitelátütemezésről szóló tavalyi kormányrendelet alapján a futamidőt két-három évvel meghosszabbítják, ebben az időszakban csökken ugyan a törlesztőrészlet, később viszont ismét többet kellene fizetni, főleg a valuta árfolyamának növekedése miatt. Emiatt sajnos ez a módszer csak halogatja, és nem oldja meg a problémánkat, márpedig mi megoldást akarunk.
Nem állítom, hogy a magáncsőd intézményének bevezetése helytelen lépés lenne, viszont számunkra jelen pillanatban semmilyen segítséget nem nyújt. Mi kezdeményeztük a képviselőházban, a szenátusban és a kormánynál egy olyan törvénytervezet elfogadását, miszerint a devizahiteleket az eredeti, a szerződéskötéskor érvényes árfolyamhoz képest húsz százalékkal magasabb szinten váltsák át lejre. Biztosítunk mindenkit, hogy ettől még egyetlen bank sem menne csődbe.
– Csakhogy a pénzintézetek és a jegybank is elutasítja a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon történő hitelkonvertálást, a BNR szerint ez több bank csődjét jelentené.
– Ez álprobléma. Ha bármelyik pénzintézet bajba kerülne, az anyabank tőkeinjekcióval a segítségére siethetne. Mindössze alacsonyabb lenne a profitjuk. Nekik azonban csak a pénz lebeg a szemük előtt és az, hogy ki fizeti ki. Fizessünk csak valamennyien egy olyan tévedésért, amelyet közösen követtünk el, ne csak a hitelesek vállát nyomja a felelősség terhe. Szó sincs arról, hogy ne akarnánk visszaadni a felvett hitelt, végső esetben azonban fizetésképtelenné válhatunk, ezáltal pedig a bankok is súlyos problémával szembesülnének.
– A budapesti kormány által elrendelt forintosításnak és árfolyamrögzítésnek köszönhetően a magyar frankhitelesek számára nem okozott gondot a svájci valuta árfolyamának megizmosodása. Ön szerint alkalmazni kellene-e a nemzetközi szinten is elismert magyar modellt Romániában?
– Természetesen, mindössze akarat szükséges a román politikusok részéről. Nem szabad kizárólag a bankok érdekeire gondolniuk, figyelembe kell venni az ügy szociális vetületét is. Mondok egy példát: Izland kormánya adott pillanatban azt mondta, nem érdekli, mi történik a pénzintézetekkel, ő a lakosság érdekeit képviseli. Mi olyan megoldást támogatunk, amely nyomán minden érintett fél jól jár, éppen ezért járható útnak tartjuk a magyar példát.
– Mit szeretnének elérni a vasárnap Bukarestben rendezett demonstrációval?
– Nem akarunk tüntetéssorozatot rendezni, nekünk nem az utcai tiltakozás a célunk, hanem hogy megoldás szülessen a problémánkra. A megmozdulásokkal a jelenség társadalmi vetületére kívánjuk felhívni a figyelmet, abban reménykedve, hogy a bankok és a politikusok egyaránt rádöbbennek az ügy szociális dimenziójára.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!