A szatmárnémeti beruházók egy része az ingatlanbefektésekről kezd átnyergelni a zöldenergiára – a gond viszont a szakemberek szerint ez esetben is az lehet, ami az előző években problémákhoz vezetett: az átgondoltság, a tervek hiánya.
2013. május 07., 21:172013. május 07., 21:17
Egy napelemrendszerű erőművet 6,9 hektáron szeretnének kialakítani a város külterületén, azonban a település belterületén is engedélyezés alatt áll több hasonló beruházás.
Nits János, a városi tanács urbanisztikai bizottságának elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta: valószínűleg a nagy, jelentős profitot termelő vállalatok alacsony száma késztette a befektetőket váltásra. Hozzátette: lényegében egyetlen problémája van a hasonló létesítményekkel: az, hogy nincs kidolgozva egy rendszer, illetve hogy nem létezik egy szabályzat, mely biztosítaná, hogy a közösségi érdek is érvényesüljön. Ez pedig szerinte olyan helyzeteket szülhet, mint az átgondolatlanul végrehajtott lakóparképítések.
Nits János szerint a 2006-2009-es időszakban egyrészt a törvényi keret nem volt megfelelő, másrészt pedig az önkormányzatnak nem volt pénze kisajátításokra, ezért a polgármesteri hivatalnak némiképp kicsúszott a kezéből az irányítás. Példaként felhozta a Darai út és a Szamos közötti részen több tucatnyi hektáron jóváhagyott befektetéseket, ahol a város egyrészt előzetesen nem tervezte meg az úthálózatot, továbbá nem sikerült telkeket szereznie középületek felhúzása céljából, holott egy ekkora városrészen szükség volna például óvodákra, iskolára, parkokra. A szakembert viszont megnyugtatja a tény, hogy a fotovoltaikus parkok esetén ideiglenes építményekről van szó, amelyeket 30 évnél tovább általában nem használnak, így viszonylag rövid időn belül sikerül majd megszabadulni tőlük, amennyiben kiderül, hogy valami fontos városi fejlesztés útjában állnak.
Nits János ugyanakkor arra is kitért, hogy hamarosan megkezdődik Szatmárnémeti új városrendezési tervének közvitája, a dokumentum pedig reményei szerint megfelelő előírásokat tartalmaz majd ahhoz, hogy a befektetők és a lakosság érdeke egyaránt érvényesülhessen.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!