A szatmárnémeti beruházók egy része az ingatlanbefektésekről kezd átnyergelni a zöldenergiára – a gond viszont a szakemberek szerint ez esetben is az lehet, ami az előző években problémákhoz vezetett: az átgondoltság, a tervek hiánya.
2013. május 07., 21:172013. május 07., 21:17
Egy napelemrendszerű erőművet 6,9 hektáron szeretnének kialakítani a város külterületén, azonban a település belterületén is engedélyezés alatt áll több hasonló beruházás.
Nits János, a városi tanács urbanisztikai bizottságának elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta: valószínűleg a nagy, jelentős profitot termelő vállalatok alacsony száma késztette a befektetőket váltásra. Hozzátette: lényegében egyetlen problémája van a hasonló létesítményekkel: az, hogy nincs kidolgozva egy rendszer, illetve hogy nem létezik egy szabályzat, mely biztosítaná, hogy a közösségi érdek is érvényesüljön. Ez pedig szerinte olyan helyzeteket szülhet, mint az átgondolatlanul végrehajtott lakóparképítések.
Nits János szerint a 2006-2009-es időszakban egyrészt a törvényi keret nem volt megfelelő, másrészt pedig az önkormányzatnak nem volt pénze kisajátításokra, ezért a polgármesteri hivatalnak némiképp kicsúszott a kezéből az irányítás. Példaként felhozta a Darai út és a Szamos közötti részen több tucatnyi hektáron jóváhagyott befektetéseket, ahol a város egyrészt előzetesen nem tervezte meg az úthálózatot, továbbá nem sikerült telkeket szereznie középületek felhúzása céljából, holott egy ekkora városrészen szükség volna például óvodákra, iskolára, parkokra. A szakembert viszont megnyugtatja a tény, hogy a fotovoltaikus parkok esetén ideiglenes építményekről van szó, amelyeket 30 évnél tovább általában nem használnak, így viszonylag rövid időn belül sikerül majd megszabadulni tőlük, amennyiben kiderül, hogy valami fontos városi fejlesztés útjában állnak.
Nits János ugyanakkor arra is kitért, hogy hamarosan megkezdődik Szatmárnémeti új városrendezési tervének közvitája, a dokumentum pedig reményei szerint megfelelő előírásokat tartalmaz majd ahhoz, hogy a befektetők és a lakosság érdeke egyaránt érvényesülhessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyers adatok szerint januárban 2,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 0,9 százalékkal csökkent az építőipari termelés Romániában éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kormány a következő napokban bejelenti az energiaárakra vonatkozó intézkedéscsomagot – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan az üzemanyagok drasztikus drágulásával kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!