A szatmárnémeti beruházók egy része az ingatlanbefektésekről kezd átnyergelni a zöldenergiára – a gond viszont a szakemberek szerint ez esetben is az lehet, ami az előző években problémákhoz vezetett: az átgondoltság, a tervek hiánya.
2013. május 07., 21:172013. május 07., 21:17
Egy napelemrendszerű erőművet 6,9 hektáron szeretnének kialakítani a város külterületén, azonban a település belterületén is engedélyezés alatt áll több hasonló beruházás.
Nits János, a városi tanács urbanisztikai bizottságának elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta: valószínűleg a nagy, jelentős profitot termelő vállalatok alacsony száma késztette a befektetőket váltásra. Hozzátette: lényegében egyetlen problémája van a hasonló létesítményekkel: az, hogy nincs kidolgozva egy rendszer, illetve hogy nem létezik egy szabályzat, mely biztosítaná, hogy a közösségi érdek is érvényesüljön. Ez pedig szerinte olyan helyzeteket szülhet, mint az átgondolatlanul végrehajtott lakóparképítések.
Nits János szerint a 2006-2009-es időszakban egyrészt a törvényi keret nem volt megfelelő, másrészt pedig az önkormányzatnak nem volt pénze kisajátításokra, ezért a polgármesteri hivatalnak némiképp kicsúszott a kezéből az irányítás. Példaként felhozta a Darai út és a Szamos közötti részen több tucatnyi hektáron jóváhagyott befektetéseket, ahol a város egyrészt előzetesen nem tervezte meg az úthálózatot, továbbá nem sikerült telkeket szereznie középületek felhúzása céljából, holott egy ekkora városrészen szükség volna például óvodákra, iskolára, parkokra. A szakembert viszont megnyugtatja a tény, hogy a fotovoltaikus parkok esetén ideiglenes építményekről van szó, amelyeket 30 évnél tovább általában nem használnak, így viszonylag rövid időn belül sikerül majd megszabadulni tőlük, amennyiben kiderül, hogy valami fontos városi fejlesztés útjában állnak.
Nits János ugyanakkor arra is kitért, hogy hamarosan megkezdődik Szatmárnémeti új városrendezési tervének közvitája, a dokumentum pedig reményei szerint megfelelő előírásokat tartalmaz majd ahhoz, hogy a befektetők és a lakosság érdeke egyaránt érvényesülhessen.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
szóljon hozzá!